Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét ellátó Magyarország prioritásnak tekintette azt, hogy Románia és Bulgária a szárazföldi közlekedésben is csatlakozzon a schengeni övezethez.
„Ez most megvalósult” – jelentette ki a sajtónak, hozzátéve, hogy ez a lépés nemcsak a bolgár és a román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz.
Uniós csatlakozása után Románia és Bulgária részlegesen alkalmazta a schengeni joganyagot, beleértve a külső határok ellenőrzésére, a rendőri együttműködésre és a schengeni információs rendszer bevezetésére vonatkozó előírásokat is. A Bel- és Igazságügyi Tanács tavaly december 30-án úgy döntött, hogy a két ország 2024. március 31-től a légi és a vízi közlekedésben csatlakozhat a schengeni térséghez.
Gerhard Karner osztrák belügyminisztere hétfőn este jelentette be, hogy országa nem fogja többé vétójogával élve megakadályozni Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozását.
November 12-én Budapesten az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Magyarország bevonásával elvi megállapodás született Ausztria, Bulgária és Románia között az utóbbi két ország teljes körű schengeni csatlakozásáról.
Grindeanu: 30 perccel csökken a várakozási idő
Románia 2025. január elsejei teljes körű schengeni csatlakozása után mintegy 30 perccel csökken a vonatok várakozási ideje a román-magyar határon, és a közúti fuvarozók sokkal gyorsabban áthaladhatnak az uniós országok határain – írta csütörtökön a Facebook-oldalán Sorin Grindeanu.
A szállításügyi miniszter bejegyzésében emlékeztetett, a személyek ellenőrzésének megszüntetése a kürtösi, az érmihályfalvi, a nagyszalontai, a biharpüspöki és a nagykárolyi határállomásokon átutazókat érinti kedvezően.
Közlése szerint a teljes körű schengeni csatlakozás azt is jelenti, hogy a közúti árufuvarozók járművei sokkal gyorsabban léphetik át a román-magyar és a román-bolgár határt a következő átkelőknél: Vama Veche, Negru Vodă, Giurgiu, Călăraşi, Zimnicea, Turnu Măgurele, Bechet, Calafat, Nagylak, Varsánd, Bors és Pete.
Cătălin Predoiu belügyminiszter a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy január 1-től csupán szúrópróbaszerű ellenőrzések várhatok, ahogyan ez a többi Schengen-tagországban is történik.
Erősebb Schengen, biztonságosabb Európa
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön üdvözölte az EU Tanácsának egyhangú döntését arról, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik a szárazföldi határellenőrzés a Romániával és Bulgáriával közös belső szárazföldi határokon. Az uniós testület közleménye szerint ezzel a lépéssel mindkét ország a schengeni övezet teljes jogú tagja lett.
„Ez nemcsak a schengeni térség megerősítését jelenti, hanem tovább erősíti a belső piacot, növeli az utasforgalmat, a kereskedelmet és a turizmust. Egy erős schengeni térség erősíti az EU egységét, és globális szinten erősebbé teszi az EU-t” – állapította meg a bizottság.
Emlékeztetett arra, hogy a csütörtökön elfogadott határozat azt jelenti: 2025. január 1-jétől megszűnik a személyek ellenőrzése a Bulgáriával és Romániával közös szárazföldi határokon, valamint a két ország közötti szárazföldi határokon.
A brüsszeli közleményben kiemelték: a schengeni övezet a világ legnagyobb szabad utazási térsége. Először a Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti határellenőrzést szüntették meg 1985-ben. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt –, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.
A közlemény szerint a csütörtöki döntéshez hozzájárult a menekültügyi eljárásokra vonatkozó kísérleti projektek sikeres végrehajtása is. „Mindkét ország továbbra is támogatni fogja az EU külső határainak biztonságára és a migrációs kihívásokra irányuló közös európai erőfeszítéseket. A bizottság továbbá továbbra is pénzügyi támogatást és Frontex-segítséget nyújt mindkét tagállamnak” – tájékoztatott az uniós testület.
Ursula von der Leyen üdvözölte a két ország teljes körű schengeni csatlakozását. „Teljes mértékben Schengenben vagytok, ahová tartoztok” – írta az EB elnöke az X közösségimédia-platformon.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is pozitívan fogadta a döntést. „Gratulálunk a két ország népének, akik sokat és keményen dolgoztak ezért a célért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Metsola az X közösségi platformra.
Ciolacu: konkrét és azonnali előnyök
Történelmi jelentőségűnek nevezte Marcel Ciolacu miniszterelnök a Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról szóló döntést. Rámutatott, ez a lépés valójában az igazság és a nemzeti méltóság győzelmét jelenti. „Egyértelmű jelzés, soha többé nem fogadjuk el, hogy másodrangú polgárok legyünk Európában” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint csapatmunkával sikerült kivívni a teljes jogú schengeni tagságot, amelyhez a miniszterek, a diplomaták, az európai parlamenti képviselők és az illetékes intézmények mellett romániai és külföldi véleményformálók, közszereplők is hozzájárultak.
Ciolacu hangsúlyozta, a szárazföldi határellenőrzések megszüntetése megkönnyíti a kereskedelmet és csökkenti a logisztikai költségeket, így a romániai áruk versenyképesebbek lesznek, ami ösztönzőleg hat majd a gazdaságra, új üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt.
A miniszterelnök szerint a döntés konkrét és azonnali előnyökkel jár a romániaiak, főleg a külföldön élő román állampolgárok számára, akik gyakran utaznak haza, különösen ünnepek idején. „Ezután nem kell órákon át vesztegelniük a határátkelőknél, szabadon közlekedhetnek, ellenőrzések nélkül” – szögezte le.
Ciolacu emlékeztetett, kormánya mandátuma elejétől prioritásként kezelte az ország schengeni csatlakozásának ügyét, jómaga is több ízben tárgyalt erről európai hivatali kollégáival. A miniszterelnök külön köszönetet mondott Románia schengeni csatlakozásának támogatásáért Olaf Scholz német kancellárnak, Pedro Sanchez spayol kormányfőnek, Giorgia Meloni olasz és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, valamint az EB és az EP vezetőinek.
A kormányfő az ország polgárainak is megköszönte a támogatást és a bizalmat. „Együtt bebizonyítottuk: Románia megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele, polgárai pedig az európaiakkal egyenlő jogokat élvezzenek” – zárta nyilatkozatát.
A teljes jogú schengeni tagság megerősíti Románia stratégiai pozícióját, az ország a kelet és nyugat közötti kapu szerepét tölti be – jelentette ki Klaus Iohannis csütörtökön. Az elnök hangsúlyozta, Románia számos akadályba ütközött a folyamat során, és technikai szempontból már rég felkészült a szabad mozgást biztosító schengeni övezethez való csatlakozásra. Emlékeztetett, hogy jómaga is számos tárgyalást folytatott az ügy érdekében.
„A döntés egyértelműen megerősíti: Románia schengeni tagságának alapját a teljesítmények és az elkötelezettség képezi” – fogalmazott.
Iohannis azt is hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is felelősségteljesen fellép az EU külső határainak védelméért és megerősítéséért, valamint az illegális migráció hatékony kezeléséért.
Románia teljes körű schengeni csatlakozása a polgárok és a gazdaság javát szolgáló, régóta várt döntés – írta csütörtökön az X közösségimédia-platformon Luminiţa Odobescu. A külügyminiszter bejegyzése szerint a döntéssel Románia hosszas erőfeszítéseit ismerte el, és jutalmazta az EU. Odobescu gratulált a csatlakozási folyamat egyengetésében szerepet vállaló külügyminisztériumi és belügyminisztériumi munkatársaknak.
