A szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János ikonikus alakja a magyar zenének. Ő az, aki már életében legendává vált. Megkérdőjelezhetetlenül nagyhatású történelmi személyiség, harcos, aki egyszerű és természetes dalaival az átlagemberek szabadságharcát támogatta, így vált a magyar kultúra emblematikus alakjává. Művészi fejlődése 1964-ben kezdődött, amikor csatlakozott az Illés együtteshez, ahol Szörényi Leventével együtt számos, a magyar rocktörténelem alapművének számító dalt írt. Újító, lírai forradalmár, a Magyarországon új korszakot nyitó Illés emblematikus vezetője. Bródy János sokak számára iránytű volt azokban a nehéz években, a kommunista társadalom szürke útvesztőiben. Személyes példájával harcolt és bátran védte a szabadságjogokat. 1973-ban politikai vizsgálat indult ellene „államellenes izgatás” vádjával. A kor ideológiai nyomása alatt az Illés még abban az évben feloszlatta magát. Bródy azonban nem állt meg, 1974-ben megalapította a Fonográfot, amely több volt, mint egy zenekar, igazi művészeti műhellyé vált. A Fonográfnál készültek Bródy János zövegeire és zenéjére Koncz Zsuzsa és Halász Judit szólisták talán legértékesebb felvételei. Szövegeit továbbra is erősen cenzúrázták, de Bródy mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy szabad gondolatokat és érzelmeket közvetítsen dalaiban. Első szólóalbuma 1980-ban jelent meg Magyar blues címmel, felejthetetlen dalokkal: Filléres emlékeim, Földvár felé félúton, Mama kérlek. Második albumát 1984-ben adták ki Ne szólj szám címmel, amelyen sok év után újra felcsendült a 60-as évek generációjának betiltott „himnusza”, a Ha én rózsa volnék.
Jegyek továbbra is kaphatók az eventim.ro oldalon, valamint az Állami Magyar Színház jegypénztárában. A jegy ára 100 és 120 lej.
