Borítókép: Szőcs Csaba, a Verbum egyesület igazgatója bizakdóan néz a jövőbe
A 42 évnyi szocialista-kommunista rendszer idején – elsősorban a külföldnek szóló propagandafogások kedvéért – korlátozott példányszámban jelent meg évi magyar katolikus falinaptár, esetleg tízévenként ugyancsak elégtelen példányszámban katolikus imakönyv, hittankönyv helyett vékony füzet és egyetlen egyszer három kötetes erdélyi Lectionarium a szentmise olvasmányaival. Nagy örömöt jelentett tehát a néha-néha külföldről – elsősorban Magyarországról – becsempészett lelki olvasmány (akiket „rajtakaptak”, többet nem engedtek külföldre), amit kézről-kézre adva olvastak hívek és papok.
Az 1989-es rendszerváltás után aztán néhány erős hittel és felelősségtudattal bíró értelmiségi, szakember és támogató újrateremtette a hazai magyar katolikus sajtót: 1990-ben indították el – kezdetnek – a Keresztény Szó című hetilapot. Mintegy bő tizenöt éve megalakult a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, amely a lapkiadást átvette a Gloria nyomdától, s párhuzamosan elindította a könyvkiadói tevékenységet: lelkiségi és kultúrát szolgáló, tudományos és életvezetést segítő könyveket jelentettek meg.
Míg februárban még a 30 éves Keresztény Szót ünnepeltük, márciusban a koronavírus járvány miatti kényszerszünet nem kerülte el a Verbum kiadót sem. A helyzetről Szőcs Csaba szászfenesi plébánost, az egyesület igazgatóját kérdeztük.
– Tudjuk, hogy a „verbumos” időszakot megelőzően, a közkedvelt Mária Rádió műsorigazgatói munkakörét is betöltötte, ami plusz tapasztalatot jelent, de a koronavírus járvány egy különleges helyzetet teremtett. Hogyan biztosítják most az olvasók részére a lapokat?
– A két médiaintézmény két irányból igyekszik az egyház szolgálatára lenni az evangélium, az evangéliumi értékrend hirdetésében. A Mária Rádió Erdélyben is egyfajta imaközösséget alkot, amikor különleges hangsúllyal a betegek, idősek felé fordul, de sokan hallgatják mások is, mindenféle korosztályból, felekezeti határok nélkül a politika- és reklámmentes műsorokat. A nyomtatott lapok hagyománya régebbi, műfaja tekintetében pedig alapvetően más. Nagyon érdekes, hogy Márton Áron püspök publicisztikai munkásságát Kolozsváron végezte, püspökké szentelése előtt, püspöksége idején azonban sajtómunka nem folyhatott az egyházmegyében. Illetve: abból a fajtából, amit megengedtek volna, ő nem kért. Kolozsváron letiltották a püspökké szentelésének 50. évfordulójára szervezett ünnepséget 1989-ben, rá egy évre azonban megjelent a Keresztény Szó, a változás utáni első katolikus sajtótermék, előbb hetilapként, majd mintegy másfél év múlva, 1991 októberétől teológiai és kulturális hangsúllyal havilappá alakult, az új katolikus hetilap a Vasárnap lett. Mindkettő azóta is a négy római katolikus egyházmegye (gyulafehérvári, nagyváradi, szatmári és temesvári) szolgálatában áll. Az újraindult katolikus lapkiadás három évtizedes történetében egyetlen alkalommal állt le – talán két hétig – a nyomtatás, a mostanihoz fogható helyzet nem volt ebben az időszakban. Sajnos le kellett állnunk a nyomtatással, a terjesztés ellehetetlenülése miatt: mivel lapjaink zöme plébániai terjesztéssel, a vasárnapi szentmisék alkalmával jut el az olvasókhoz, a templomok bezárásával nekünk sem volt más választásunk, mint szüneteltetni a nyomtatást. A szerkesztés azonban továbbra is folyik, a lapok átmenetileg online jelennek meg és kiadói honlapunkon érhetők el, a verbumkiado.ro címen. Emellett továbbra is nagy lendülettel szerkesztjük a romkat.ro oldalt, ami szintén hozzánk tartozik, bizonyára többen ismerik, ajánlom nézzenek be, nézzenek be újra hozzánk!
– Az előfizetők (és nemcsak) jelentős része, köztük magam is, a nyomtatott sajtót részesíti előnyben. Hogyan látja ebben a kényszerhelyzetben a visszatérést?
– A visszatérésünk feltétele, hogy olvasóinkban továbbra is ott éljen az igény a nyomtatott lapok, a nyomtatott szó olvasásának élménye után. Ugyan online elérhetővé tettük lapjainkat, de azt is látjuk, hogy a látogatóink száma csak töredéke az előfizetőinkének… Bízunk abban, hogy ez a néhány hét – bár mindenkinek hosszú, s még nem látszik konkrétan a vége – még ha esetenként nehezen gyógyuló sebeket ejt is rajtunk, azok mégis be fognak idővel gyógyulni. Alapvetően a templomi korlátozások feloldásával tudunk újra nyomtatásban megjelenni, így nagy várakozásban vagyunk…
– Az évek során a könyvkiadás terén is rangos helyet vívott ki a Verbum kiadó. Melyek voltak a legutóbb napvilágot látott könyvek és hogyan szervezik meg a könyvárusítást ebben a helyzetben?
– A könyvkiadás érdekes műfaj. Sokszor és sokan harangoztak már a temetésére, de egyelőre azt látjuk, hogy van igény könyvekre, jó könyvekre, a siker kulcsa azonban a terjesztés és promoválás, jó könyvbemutatók szervezése. Persze, a megfelelő tartalom nélkül ez bohóckodás lenne… Az elmúlt években nemcsak folytatni tudtuk a korábbi utat, hanem színesebbé is váltunk. Könyvbemutatók tekintetében feltétlenül; az biztos, hogy az elmúlt öt évben sokkal több rendezvényünk volt, mint az azt megelőző tízben, emellett sikerült könyvvásárokra is eljutni, standdal jelen lenni rendezvényeken, jeles egyházi eseményeken. A könyvkiadásban is lényeges szempont, hogy egyházi kiadó vagyunk, így az egyház belső használatára készült kiadványok mellett elsősorban teológiai és lelkiségi tárgyú kötetekkel jelentkezünk, de kacsintgattunk már a művészettörténet és más területek felé is. Évi 15-20 címünk van, ebből ki lehet szorozni, hogy tizenöt év alatt közel 200 kötetünk jelent meg. Az aktuális kínálat a már említett honlapunkon érhető el.
– Régi magyar mondásunk szerint a hét sovány esztendőt követi a hét kövér esztendő. Ezt bizonyára vonatkoztathatjuk a könyvkiadásra is. Biró Vencel piarista történelemtudóstól hallottam ifjúkoromban, hogy tervezni soha sincs elég korán.
– A tervezés és mérlegelés eddig is nagyon szükséges volt, mert anyagi tekintetben, habár több torpanás után most már visszafordíthatatlanul kitavaszodtunk, ezért nem egészen az évszaknak megfelelő a hasonlat, hogy úgy mondjam, anyagilag vékony jégen lépkedtünk eddig is. Félő, hogy a következő időszak még nehezebb lesz, számos jele van már ennek. A vásárlók mindenképpen megfontoltak lesznek, ezért csakis jót és jól lehet, szabad és kell nekik kínálni. A lelkiségi irodalommal, fordításokkal mindenképpen szeretnénk haladni a megkezdett úton, nagyon jó kötetek jelentek meg tavaly Joyce Rupp tollából, Bereczki Silvia kollégánk fordításában, amelyeket sokan használnak a mindennapi életük, lelkiségük lámpásaiként. Márton Áron, egyháztörténet, média, keresztény életvezetés – talán ezek lesznek a súlypontok az előttünk álló időben.
Az egyházi média feladata a JÓ HÍR, az Evangélium hirdetése, a jó példák bemutatása, a világ keresztény jellegének elmélyítése, egyszóval: Isten országának építése már ebben a földi életben. Megköszönve a beszélgetést, szívből kívánjuk Szőcs Csaba atya terveinek sikeres megvalósítását és imádkozunk ezért, hiszen a Verbum kiadó mindmáig bizonyította valláserkölcsi hasznosságát és létjogosultságát hitéletünkben.
