Kelemen Hunor: a 2024-es esztendő a szuperválasztások éve lesz

PAPP ANNAMÁRIA, ZAY ÉVA

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) új, 181 tagot számláló testületének megalakulásával kezdődött a tanács pénteki kolozsvári ülése. Az RMDSZ „miniparlamentjének” tekintett testület két kongresszus között a szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete. Ugyanakkor újraalakultak a frakciók is, amelyek vezetői röviden ismertették ezek céljait és összetételét.

Tíz frakció fog tevékenykedni az SZKT-ban: a Szórvány Frakció (Winkler Gyula vezetésével), a Trend Frakció (Tornai Szilárd), a Székelyföldi Frakció (Tánczos Barna), a Partium Frakció (Cseke Attila), a Novum Forum Frakció (Péter Ferenc), a Kós Károly Frakció (Kereskényi Gábor), a Kereszténydemokrata Frakció (Moldován József), a Belső-Erdély Frakció (Csoma Botond), a Nők a Pályán Frakció (Lőrincz Csilla), a Nemzeti Szabadelvű Frakció (Buday Richárd).

Kormánykoalíció: „Jobb nélkülük…” 

Kelemen Hunor politikai tájékoztatójában mindenekelőtt azt emelte ki: június óta megváltozott a romániai belpolitikában a helyzetünk, és önhibánkon kívül ellenzékben vagyunk.

 „Lehet, hogy a kormányon maradt két párt azt mondja, jobb nélkülünk, én mindenesetre az elmúlt három hónap után azt mondom: jobb nélkülük”, mondta az RMDSZ elnöke.

Úgy fogalmazott: az eltelt negyedévben nemcsak az RMDSZ, hanem az ország helyzete is megváltozott: a fejlesztések, a közberuházások lassultak, több a bizonytalanság, az improvizáció, inkább a kapkodás, mint a megfontoltság jellemzi a politikai döntéshozatalt.

„A változások közepette egy valami azonban bizonyosan nem változott meg, éspedig a testtartásunk: nem engedtük meg, hogy méltánytalan helyzetbe hozzanak” – húzta alá a szövetségi elnök, hozzátéve: nem változott az RMDSZ-nek a magyar közösség érdekképviseleti feladatai iránti elkötelezettsége sem, legyen szó az európai parlamenti vagy a helyi, a megyei önkormányzatokban való képviseletről.

„A két kormányon maradt párt valamikor júniusban kezdte el irányítani az országot, amely mostanra hátborzongva követi a fejleményeket: felelősségvállalás lesz egy hatalmas intézkedéscsomagért, amelyben sok minden van, de reformok nincsenek. Egy nagy improvizációt látunk, csak ezúttal nem dzsesszzenészek improvizálnak, hanem politikusok” – fejtette ki Kelemen Hunor.

A problémamegoldást választotta az RMDSZ 

A politikus a terítéken levő fiskális intézkedéscsomag kapcsán kifejtette, hogy az RMDSZ számára két opció volt: tárgyalni, problémamegoldást kísérelni meg, vagy beállni egy bizalmatlansági indítvány mögé. Mint kiemelte, az ellenzéki pártok részéről nagy nyomás volt az RMDSZ-en, hogy azt írják alá, de a szövetség a problémamegoldás mellett döntött. A törvénytervezet szövegében a kormány ugyanis azt javasolta: az önkormányzatok a helyi adók 2,5 százalékát költhetik kulturális rendezvények szervezésére, illetve össze kell vonni a kulturális, a művelődési és az oktatási célú közintézményeket, ahol nem foglalkoztatnak legalább ötven embert. Ez az eljárás rengeteg intézményt, köztük még néhány székelyföldi iskolát is érintett volna. Szem előtt tartva, hogy a helyi autonómiák működésének minél kevésbé kell csorbulnia, az RMDSZ inkább tárgyalást javasolt, az ajánlatait elfogadták, és az összevonási javaslatot kivették a törvénytervezetből.

Kelemen Hunor emlékeztetett arra is: tavaly júniusban indítványozták, hogy vezessen be a kormány a 100 millió eurót meghaladó éves forgalmú cégekre egy szolidaritási adót. A mostani intézkedéscsomagban bevezettek egy hasonlót, de ez nem teljes körű, míg a nem banki intézményekre, amelyek úgymond uzsorakamattal dolgoznak, nem vetették ki – mondta. Ugyanakkor az RMDSZ álláspontja végig az volt, a kisvállalkozások esetében elfogadhatatlan, hogy megháromszorozzák a befizetendő, eddig egy százalékos adót. „Nem értjük, miért kezdik az adózást a kisvállalkozásokkal, s miért nem a banki hitelintézetekre, szerencsejátékokra fordítják a figyelmet” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke.

Megállapította: nem a legbiztatóbb, hogy a pénzügyminiszter nem tudta megválaszolni, mennyi pénzt hoz majd az államkasszába ez az intézkedéscsomag. Továbbá nem látható az sem pontosan, hogyan fogja azt a hatalmas összeget, 130–140 millió lejt behajtani a kormány, amely az adóelkerülések miatt hiányzik.

Egy éven át kampányban leszünk 

Kelemen Hunor beszédének másik fókuszpontja a 2024-es választási év, annak kihívásai voltak. Mint fogalmazott, ez a szuperválasztások éve lesz, hiszen ilyen még nem volt, hogy hat hónap leforgása alatt egybeessen, lezajlódjon az európai parlamenti, az önkormányzati, a parlamenti és az államelnök-választás. Szerinte ez óriási kihívás mindenkinek, az RMDSZ és az erdélyi magyarok számára is.

„Egy éven át választási kampányban leszünk. A választási stratégia elkészült, a szervezet felkészítése is elkezdődött. Áprilisban a jelöltállítással is végezni kell” – összegezte Kelemen Hunor.

Mint elmondta, az első a júniusban esedékes EP-választás lesz, az önkormányzati választás időpontja vélhetőleg szeptember 22. vagy 29. lenne, ha a jogállamiság és a demokrácia alapelveit tiszteletben tartják. A parlamenti választást november végén, illetve december elején tartanák meg, míg az államfőválasztást valamikor december folyamán szerveznék meg. Az utóbbi esetében az RMDSZ saját jelöltet állít majd – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Nem lesz időnk folyamatosan korrigálni a stratégiát, hiszen olyan ütemben követik majd egymást a választások. Mindenekelőtt a szervezetnek az állóképességét kell növelnünk. A következő időszakban az ügyvezető elnökség feladata lesz, hogy az RMDSZ-t felkészítse” – emelte ki.

A politikus felhívta a figyelmet arra is: a szövetség egy eszköz, amelyet 33 éve a közösség alkotott meg azzal a céllal, hogy a magyarság szülőföldjén versenyképes, erős közösség maradjon, garanciákat építsen ki az iránt, hogy identitásunk, nyelvünk ne kerüljön veszélybe.

„Az első választásnak sikeresnek kell lennie, mert ha jól kezdünk, akkor jól folytatjuk” – húzta alá Kelemen Hunor. Hozzátette: az RMDSZ-nek van, amivel a közösség elé állnia, mert akár kormányon voltunk, akár nem, tisztségviselői tisztességesen és jól dolgoztak, az EP-ben pedig két képviselővel is sikeresen tudta képviselni az erdélyi magyarság és az őshonos kisebbségek érdekeit.

„Megvédtük közösségünk érdekeit és értékeit, s megmutattuk, hogy képesek vagyunk bármilyen körülmények közt az erdélyi magyarokért dolgozni. Kérek mindenkit, ahol javítani kell, korrigáljunk, és ha esetleg rossz döntések születtek, jó döntést hozzunk. Amennyiben ezt megtesszük, úgy látom, a következő időszakban is folytatni tudjuk a fejlődést” – vélte az RMDSZ elnöke.

Nyomatékosította: 2024 nem 200 polgármesterről, harminc törvényhozóról, két EP-képviselőről, hanem a következő időszakról, évtizedről is szól majd. Fontos ügy lesz például a közigazgatás átszervezése, ugyanis nem mindegy, hogy ez miként történik meg, illetve a további fiskális reformok bevezetése is kiemelten lényeges.

„Ha jól teljesítünk a választásokon, a 2024-ben felálló kormánykoalíció tagjai leszünk, de ahhoz erőt kell felmutatnunk. Az eddigiekben akkor tudtunk sikeresek lenni, amikor nem váltotta fel az egocentrikus gondolkodás a közösségért való összehangolt cselekvést” – mutatott még rá Kelemen Hunor.

Arra kérte az SZKT tagjait, tegyék zárójelbe mindazt, ami nem a közösség érdeke. Ügyvezető elnöknek a tisztséget jelenleg betöltő Balázs Attilát javasolta, és köszönetet mondott az eddigi csapat tagjainak.

Régi-új vezetőket választottak 

Balázs Attila felszólalásában megköszönte a távozó ügyvezető alelnökök, Hegedüs Csilla, Magyari Tivadar és Novák Levente munkáját. A következő időszakra nézve javasolta Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök, Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Szilágyi-Dóra Emese ifjúságért felelős ügyvezető alelnök újraválasztását funkciójukban. Ugyanakkor kulturális ügyvezető alelnöknek Karácsonyi Zsolt költőt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztőjét, oktatásért felelős ügyvezető alelnöknek Mihályfalvi Katalin pedagógust, biológust, míg területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöknek az RMDSZ elnöki hivatalának kabinetfőnökét, Jakab Adorjánt jelölte.

A testület titkos szavazás útján döntött a javaslatokról, amelynek nyomán Balázs Attilát megválasztották az RMDSZ régi-új ügyvezető elnökének, illetve elfogadták az általa jelölt személyeket az ügyvezető alelnöki tisztségek élére. Ugyanakkor megszavazták, hogy az SZKT elnöki tisztségét Bíró Rozália töltse be a jövőben is.   

Hegedüs Csilla „utolsó politikusi” beszéde 

Az eseményen köszönetet mondtak Hegedüs Csillának, az RMDSZ vezető politikusának a szövetségen belül kifejtett munkájáért. Felszólalásában Hegedüs Csilla elmondta: a szövetségnek a kormányból való kiszorítása után az Észak-Nyugati Régiófejlesztési Ügynökségnél pályázott meg állást, ezért le kellett mondania az RMDSZ-en belüli összes tisztségéről. „Utolsó politikusi beszédében” köszönetet mondott az RMDSZ-ben eltöltött tizennégy évért, amely – mint fogalmazott – nagyon sok örömet és kihívást hozott az életébe, és nagy megtiszteltetést jelentett számára, hogy ebben a csapatban dolgozhatott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is segíteni szeretné háttéremberként az RMDSZ munkáját.

(Cikkünk frissül)

Borítókép: RMDSZ