A miniszterelnöknek címzett levélről az RMDSZ hírlevele tájékoztatott kedden. Kelemen Hunor politikailag tűrhetetlennek, közigazgatásilag törvénytelennek tartotta, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától. Az RMDSZ közölte: tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart.
"Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát" - idézte a hírlevél Kelemen Hunor levelét.
MPP: kegyeletsértő és történelemhamisító a beavatkozás
Kedden az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyilvánította, hogy kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság "nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe" vesz el végleg.
Az MPP közölte: levélben tájékoztatták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvánította, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita megyei tanácstól, és partnerséget vállal a szövetséggel a határozott kiállásban.
EMNP: többszörösen törvénytelen temetőfoglalásKözleményben tiltakozott kedden este az úzvölgyi katonatemető önkényes átalakítása miatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége is. A párt szerint a többszörösen törvénytelen temetőfoglalás a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi helyzetéről 2008-ban kötött román-magyar államközi megállapodást is súlyosan megsértette. A párt szerint az eset híven tükrözi, hogy Románia nem jogállam.
Az EMNP kijelentette: ennek ellenére a jog eszközeinél marad, és közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez Dormánfalva önkormányzata ellen, hogy semmisítsék meg a "területrablást szentesítő helyi önkormányzati határozatot". A párt ugyanakkor kezdeményezte a Hargita Megyei Tanács rendkívüli ülésének az összehívását az ügy részleteinek a tisztázására.
Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fényképes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.
A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
(Fotó: MTI)
