„Ezen a napon emlékezünk a vértanúkra, a szabadságharc hőseire, az elbukott forradalomra. Ám az emlékezés nemcsak a gyászról, nemcsak a veszteségről szól még itt, Aradon sem, ahol a város közössége szemtanúként szenvedte el az idegen önkény kegyetlen erőfitogtatását. A mai nap a bátorságról, a kitartásról, az önfeláldozás nagyságáról, a szabadság iránti elkötelezettségről is szól. Így nemcsak tizenhárom hős katonát siratunk, hanem dicsőítjük azt a törekvést és hitet is, amely az ő áldozatukban testesült meg. És amikor emlékezés közben a történelem égboltját fürkésszük, igyekszünk tanulni is belőle. Jogosan tesszük fel a kérdést, az ő helyükben mi hogyan cselekedtünk volna. És mindannyian azt szeretnénk hinni magunkról, hogy vállaltuk volna az áldozatot, mert az emberi méltóság és szabadság mindannyiunk számára a teremtő ajándéka” – mondta az RMDSZ szövetségi elnöke.
Hozzátette: az aradi vértanúk jelentős része nem magyar embernek született, de magyar szabadságharcosként és a szabadság védelmezőjeként halt meg. Az identitás tehát nem csak adottság, döntés is lehet.
„A 48-as szabadságharc egyik nagysága éppen abban rejlik, hogy közös nevezőre tudta hozni különböző nemzetek fiait és lányait. Mint az aradi vértanúkat, akik voltaképpen a halálukban lettek igazán magyarrá, a magyar nemzet tiszteletbeli fiaivá, a szabadságharcért hozott személyes áldozat szimbólumaivá. Mert a szabadság egyesít. Európa legnagyobb kisebbsége akkor sem etnikai alapú volt, hanem azok alkották, akik szabadság nélkül éltek, de szabadságra vágytak” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Elmondta: a szabadságért és az emberi méltóságért mindig szövetséget lehet és mindig szövetséget kell kötni.
„Ez ma azt jelenti, hogy együtt közösen tudjuk megállítani az intézmények mögé bújó bürokraták túlhatalmát és az észszerűség határán túl terjeszkedő államot. Ma ismét együtt tudjuk az állam és a társadalom között létező láthatatlan szerződést újraírni, a felborult egyensúlyt helyreállítani. Mert az államnak kell mindenkor a polgárért lennie és nem fordítva. A szabadságharc idején a szabadságszerető polgárok együtt kockáztatták életüket a hazáért és a haladásért. Ezek a kivételes idők, amikor együtt tudunk a szabadságért harcolni, mindig visszatérnek. Ma a bürokráciával nő hatalmassá és uralkodik az állam fölöttünk. Nem akasztófával és nem guillotine-nal, hanem a ghișeu-val és a rettenetes szabályozással. Tudom, hogy arra a kérdésre, hogy ma szabadok vagyunk-e, az első és ösztönösen jövő válaszunk az, hogy igen. A kérdés az, hogy mit kezdünk ezzel a szabadsággal” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
