Kitartóan, szakszerűen, csapatmunkával dolgoznak Erdély történeti épületein
– Amiként a fiatalok is nagyjából 15 éves korban konfirmálnak, kötelezik el magukat tudatosan hitvallásuk mellett, a 15-ik évforduló egy cég szempontjából is a megerősödésről, a további elköteleződésről szólhat – mondta a kiállítást házigazdaként megnyitó Fazekas Zsolt, a Farkas utcai református templom lelkipásztora. Megjegyezte: mindkét tervezőmérnök hosszú éveket fektetett a Farkas utcai templom helyreállításának előkészítésébe, majd a felújítási tervek kidolgozásába, a templom példaértékű helyreállítására. Erőt, egészséget kívánt Makay Dorottyának, Maksay Ádámnak és munkatársaiknak hivatásuk további gyakorlásához, amiért, megállapítása szerint, „szívvel-lélekkel is tenni kell.”
„Nincs olyan szeglete Erdélynek, ahol ők ketten, s az általuk koordinált csapatok ne dolgoztak volna” – emelte ki méltatásában Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Megjegyezte: a múlt héten összesítette, hogy európai uniós alapokból mindeddig 168 millió euró jött az erdélyi magyar történeti épületek helyreállítására; márpedig, ennyi pénzt a román állam az elmúlt száz év alatt sem költött az erdélyi épített örökségre. „Történeti épületeink a legkézenfekvőbb jelei annak, hogy mit alkottunk itt, s hogy jogunk van itt lenni; ennek a két cégnek pedig nagyon sok ilyen uniós projekt megvalósulásában van benne úgymond a keze, az esze, s a szíve-lelke” – állapította meg Hegedüs Csilla. Kiemelten méltatta ugyanakkor kitartásukat, hogy nem hátráltak meg az uniós projektekkel járó hihetetlen bürokrácia elől.
Guttmann Szabolcs építész felidézte, hogy a Szabó Bálint tervezőmérnök által, 1991-ben megálmodott, Tusnádfürdőn megrendezett épített örökségvédelmi konferenciasorozat hiánypótló szellemi műhellyé vált, és az erdélyi műemlékvédelmi feladatok, problémák „hihetetlen erjedése zajlott le benne, amely úgymond megfertőzte” az akkori két fiatal mérnököt is, akiket annak idején az interdiszciplináris megközelítések kidolgozása foglalkoztatott. „Az azóta eltelt idő alatt mindketten hihetetlen szakmaisággal hasznosították a szerzett ismeretanyagot, s a statikai megközelítéseken túlmenő, összetett tervekhez fogtak” – részletezte Guttmann Szabolcs.
A kiállítási pannókon közzétett összegzések a két tervezőiroda munkájának hangsúlyosabb ismérveit is körvonalazták. Ennek megfelelően, mindkét iroda az épített örökség, a történeti épületek helyreállításával, kutatással és tervezéssel is foglalkozik. A Maksay Ádám által összehangolt csapat ugyanakkor, 3D-s dokumentálásra, tervezésre, szaktanácsadásra szakosodott: elsőként vezették be az erdélyi műemlékvédelemben az épületek háromdimenziós lézer-szkenneres felmérését. Ennek a technikának a segítségével nagyon pontos, részletgazdag dokumentációt biztosítanak a megrendelő számára. A felméréstől a kivitelezésig részt vesznek a helyreállítási folyamatban, és a felújítási koncepciót a megrendelővel egyeztetve alakítják ki. A művészettörténészekkel, régészekkel, szakrestaurátokrokkal együtt minden esetben az épület történeti, művészeti, szerkezeti értékeinek feltárására, korszerű bemutatására törekednek.
Makay Dorottya és tervezőirodája az épített örökség helyreállításához szükséges – főként tartószerkezeti – kutatásokra és tervezésre szakosodott cégként jött létre, ugyanakkor új épületek tartószerkezeti tervezésével is foglalkozik. A közzétett statisztika szerint, az iroda 2018 végéig 243 épületen dolgozott, tevékenysége lefedi Erdély 16 megyéjét (Krassó-Szörény kivételével). Legtöbb munkájuk Kolozs (72), Fehér (25), és Bihar (23) megyében volt. A történeti egyházak szinte minden felekezetének ingatlanain dolgoztak az elmúlt 15 évben: a római-katolikus egyháznak 17, a reformátusnak 37, az evangélikusnak 2, az unitáriusnak 9, az örmény-katolikusnak 11, az ortodoxnak 2, az izraelitának 3 épületén. Mint írták, megrendelői körük – akárcsak a másik tervezőiroda esetében – nagyon változatos, a magán-, vagy jogi személyektől az oktatási intézményeken (ahol a megrendelő lehet önkormányzat vagy szaktárca) át az egyházi intézményekig, a különböző állami szervezetekig.
„Az elmúlt 15 évnek egyik meghatározó tapasztalata az volt, hogy sok esetben nehéznek bizonyult meggyőzni a beruházót, hogy az épület-helyreállításban ne csak a kivitelezésre, de az azt előkészítő tervezésre, sőt kutatásra is fordítson pénzt és időt” – részletezte Makay Dorottya.
„Az épített örökségvédelem nem egyszemélyes, egyedül járható út, csapatmunkával tudunk csak megfelelő eredményeket elérni; az elmúlt 15 évben megvalósult helyreállításokon többszáz szakember dolgozott, a különféle szakterületek kutatóitól a szakmunkásokig” – hangsúlyozta Makay Dorottya. Maksay Ádám összegzésképpen köszöntetet mondott mindenkinek, aki munkájukat támogatta, Makay Dorottyának a folyamatos, eredményes együttműködésért, és természetesen megrendelőiknek is. Kiemelten fontosnak nevezete munkájuk előmozdításában a nemrég elhunyt Pap Géza református püspök által megelőlegezett bizalmat, amely a Farkas utcai református templom restaurálásának elkezdését, majd a nagyenyedi Bethlen-kollégium felújítását is meghatározta.
Borítókép: Félidőben a Farkas utcai templom restaurálása. Archív felvétel 2014-ből (Balázs Bence felvétele)
