Romániában idén június végéig 72 személy hunyt el AIDS-ben
Az Amerikai Egyesült Államokban megjelenő The New York Times International Weekly szerint az elmúlt évtizedekben a világ kormányai és nem kormányzati intézményei hatalmas lépést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a HIV-fertőzöttek és az AIDS-ben szenvedő betegek számát. A hajdanán igencsak napirenden levő téma így lassacskán már elkerüli mind a kormányzati szervezetek, mind a közemberek figyelmét, bár a probléma továbbra is aktuális: tavaly világszerte 1,1 millió személy halála volt kapcsolatba hozható az AIDS-szel, és 2,1 milliót továbbra is HIV-fertőzöttként tartanak számon. S annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben az elhalálozások száma a világban folyamatosan csökken, továbbra is aggasztóak a statisztikai adatok az új fertőzések számát illetően. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) célul tűzte ki: 2030-ig meg kell állítani a fertőzés terjedését. A lap szerint ez egy ambiciózus és dicséretes cél, de csupán akkor valósítható meg, ha az országok kormányai további erőfeszítéseket tesznek a megelőzésre vonatkozó kampányok beindítására és folyamatos működtetésére, és ezzel (is) kordában tartják az új fertőzések számát.
Jelenleg az országok rendelkeznek a gyógyírekkel, az orvosok pedig a megfelelő szaktudással, de egyes kormányoknak nincs elég pénze vagy megfelelő szintű politikai akarata a feladat teljesítésére. A The New York Times International Weekly cikkírója szerint a gazdag nemzeteknek – és itt az Amerikai Egyesült Államokra gondol –, nagylelkűen kell adakozniuk annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött cél megvalósulhasson. Az adományozóknak és az országoknak a 2014-es 19,2 milliárdról 2020-ra 26 milliárd dollárra kell növelniük a kérdéskör megoldására szánt anyagi forrásokat.
A nemzetközi szervezetek által szolgáltatott adatok szerint világszinten 2010 óta 36 százalékkal csökkent az AIDS-szel kapcsolatba hozható halálesetek száma. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre több fertőzött részesül megfelelő orvosi kezelésben, szám szerint tavaly 17 millió az öt évvel korábbi 7,5 millióhoz képest. A korszerű orvosságoknak köszönhetően a fertőzött személyeknek megadatik a lehetőség a szinte teljesen normális életvitelhez, és jelentősen csökkentik annak lehetőségét és veszélyét, hogy másokat is megfertőzzenek.
Bár az ENSZ kimutatásai szerint a hajdani katasztrófa-országok (Dél-Afrika, Kenya) hatalmas haladást értek el a kezelés vonatkozásában, még mindig nagyon magas azok száma, akik nem jutnak ehhez hozzá. A világszervezet által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok szerint Nyugat- és Közép-Afrikában például csupán a rászorulók 28 százalékát kezelték a tavaly, s a szám még alacsonyabb Közel-Keleten és Észak-Afrikában (17%), Kelet-Európában és Közép-Ázsiában (21%). A lap szerint Sharonann Lynch, az Orvosok Határok Nélkül (Doctors Without Borders) HIV-szakemberének állítása szerint egyes országokban a teszteken pozitív eredményt elért személyeknek azt mondják, térjenek vissza amikor megbetegedtek, mivel nincs pénz kezelésre. Más helyeken rendkívül nehéz feladatnak bizonyul elérni azokhoz, akiknek segítségre van szüksége a háború vagy a nem működő egészségügyi hálózat miatt. Ugyanakkor sok segítségre szoruló titokban tartja a fertőzést vagy a betegséget, mert homoszexuális, kábítószert használ vagy a szexiparban dolgozik. A fertőzések számának növekedéséhez hozzájárul a társadalom és a kormányok diszkriminatív hozzáállása is: Oroszországban, Ugandában és Nigériában például több tízezerre tehető azon veszélyeztetett, fertőzött vagy AIDS-betegek száma, akik bujdosnak.
Vannak olyan régiók, ahol növekedett a fertőzöttek száma: Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 190 ezer személy fertőződött meg a tavaly – ezzel szemben öt évvel korábban ez a szám „csupán” 120 ezer volt. S bár 2010–2015 között az elhalálozások száma drámaian alábbhagyott, a fertőzéseké stagnált vagy csak enyhén csökkent. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban tavaly 44 073 új esetet diagnosztizáltak 2014-ben, míg négy évvel korábban 44 940-et.
Mi a helyzet Romániában?
Hazánkban az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó Prof. Dr. Matei Balş Fertőző Betegségek Kórházában működő monitorizáló szakosztály összesíti a regionális központokból (Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Krajova, Konstanca, Jászvásár, Marosvásárhely és Temesvár) beérkező adatokat. A hivatalos statisztikák szerint országunkban jelenleg 14 078 HIV-ferőzött és AIDS-betegségben szenvedő személy él. Közülük 197 személy 14 évesnél fiatalabb, 188-an 14–19 évesek, 13 693-an pedig 20 évesek vagy afölöttiek. Érdekes megjegyezni azt is, hogy az 1985–2016 közötti időszakban a nyilvántartásokból 684 személy „eltűnt”…
A statisztikai adatok szerint idén, június végéig hazánkban 166 új HIV-fertőzést diagnosztizáltak, illetve 130 új személynél azonosították az AIDS-et. Az év elejétől június végéig 72 személy hunyt el AIDS-ben. A kimutatás értelmében január–június időszakban Bukarestben 106 felnőttet és 1 gyermeket diagnosztizáltak HIV-vel, illetve AIDS-szel. Nagy a szám Galaţi (16), Argeş (12), Dolj (10) megyében, míg Erdélyben a következőkek az adatok: Arad és Temes megye 6-6, Kolozs, Beszterce-Naszód, Bihar 4-4, Fehér, Máramaros 3-3, Maros 7, Szilágy, Szeben, Szatmár 1-1, Hunyad, Hargita 2-2, Kovászna 0.
Az említett időszakban azonosított fertőzött vagy beteg személyek 72%-a férfi, 28%-a nő. A legérintettebb a 25–29 éves korosztály, körükben 54 férfit és 22 nőt vettek nyilvántartásba. Az idén diagnosztizált esetek tekintetében 1 gyermek fertőzéssel született, 52 férfi homo- és biszexuális, 44 férfi és 8 nő bevallottan kábítószert fogyasztott, 112 férfi és 75 nő pedig heteroszexuális. Négy személy estében sem a szexuális irányultságról, sem a fertőzés/betegség lehetséges forrásáról nincs adat.
A január–június időszakban a 25–29 korosztályban megfertőződtek közül 13 férfiről és 6 nőről tudják, hogy drogoztak, és a kábítószert intravénásan adagolták maguknak, illetve, hogy emiatt betegedtek meg. A 30–34-es korosztályban ez a szám 11 – mind férfiak –; másfelől a legtöbben Bukarestben fertőződtek meg kábítószer-injektálás miatt (32 férfi és 7 nő).
Az említett forrásból származó statisztikák szerint Romániában 2007–2016 között a legtöbb személy a heteroszexuális személyek közötti szexuális aktus során fertőződött meg, illetve vált beteggé – 63,2%. Ezt követi az intravénásan adminisztráló drogosok aránya (17,6%), majd a homoszexuális férfiaké (17,2%) – a közhiedelemmel ellentétben tehát nem az utóbbi kategória befolyásolja legfőképp a fertőzések/megbetegedések számának alakulását.
Érdemes még megjegyezni, hogy – szintén 2016 első hat hónapjában – az AIDS-nek tulajdonítható betegségek jegyzékében az első helyen a tuberkulózis áll. 1985–2016 között egyébként HIV/AIDS miatt 1197-ben és 1998-ben hunytak el a legtöbben – 449-en illetve 452-en –, míg tavaly az elhalálozások száma 220 volt.
Kolozs megye: szintén csökkenő a tendencia
Hivatalos megkereséssel fordultunk az ügyben a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz. Válaszuk értelmében jelenleg 219 HIV-fertőzött/AIDS-es páciens részesül kezelésben a kolozsvári járványkórházban. A Moisescu-Goia Mihai ügyvezető igazgató és Dorina Duma főorvos által szolgáltatott információk szerint valamennyi esetben az érintettek személyre szabott kezelést kapnak a szakorvostól.
A statisztikai adatok szerint 2011-ben 7, 2012-ben 9, 2013-ban 20, 2014-ben 25, tavaly 16, s idén június elsejéig 4 HIV-fertőzést diagnosztizáltak megyénkben. A szakemberek szerint régiónkban is az elsődleges fertőzésveszélyt a szexuális kapcsolat jelenti, másodlagos veszély a vér általi terjedés, a harmadik leggyakoribb ok pedig a perinatális fertőzés.