Kincsek a nagyenyedi iskola könyvtárából

Kincsek a nagyenyedi iskola könyvtárából
A Művelődés Egyesület gondozásában jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyedet és az enyedi kollégiumot bemutató „Régi dal régi dicsőségekről.” Tanulmányok Nagyenyed és vidéke történetéből című kötete, amelyet péntek délben mutattak be az Ünnepi Könyvhét részeként a Bulgakov kávézóban.

– Győrfi Dénes több mint 30 éven keresztül volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárának a könyvtárosa, amely időt ő arra használt ki, hogy utánaolvasson, -nézzen és nyomozzon, hogy milyen mérhetetlen kincs van abban a könyvtárban – méltatta a kötet szerzőjét Szabó Zsolt, a kiadó vezetője.

Győrfi Dénes többek között a kollégium régi tanárairól bányászott elő érdekes és izgalmas adalékokat, vagy arról, hogyan emlékezik vissza Liszt Ferenc koncertjére az egykori enyedi diák és hogyan számol be az otthoniaknak, emelte ki a kötet néhány érdekességét Szabó Zsolt. „Nagyon izgalmas a perspektíva is ahogy Enyedről ír”, tette hozzá.

A szerző elárulta, a dokumentációs könyvtárban újságokat, könyveket, kéziratokat kutatva mindig arra törekedett, hogy: csak olyan dolgokról írjon, amelyek neki tetszettek, miközben az is szempont volt, hogy valami újat mutasson, ne ismételjen meg senkit.

Az eseményen Győrfi Dénes röviden összefoglalta az enyedi iskola könyvtárának történetét: elmesélte hogyan vált 1948 után a könyvtár a kollégiumtól független, önálló intézménnyé, majd azt követően miért kellett a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár égisze alatt működjön egészen 2005-ig, amikor átkerült az Erdélyi Református Egyházkerület hatáskörébe és tulajdonába.

Győrfi Dénes arról is szót ejtett, milyen volt a kommunizmus korában a református egyház egyik legrégebbi és legértékesebb magyar könyvtárában dolgozni.

(Borítókép: Győrfi Dénes, balról a harmadik is jelen volt a könyvbemutatón. Fotó: Rohonyi D. Iván)

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Váratlan, ám korántsem véletlen, hogy a nyugati életvitel és értékrend felé tájolás éppen keletről érkező impulzusra történt – véli Lucian Boia történész, akinek immár a nyolcadik kötetét publikálta a Koinónia Kiadó. A románok és Európa című kötet ihletett fordítója Vallasek Júlia, aki másodízben magyarítja a mítoszokat és berögzöttségeket rendre megkérdőjelező történészprofesszort – vele szerveztek beszélgetést a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
KultSzínTér