Vincze Loránt példaként a romániai közigazgatási törvény közelmúltbeli módosítását említette, amely a meglévő jogok szűkítését is célozta. Hozzátette: az országban a magyar nyelvre vonatkozó előírásokat nagyon sok esetben nem alkalmazzák, az állam tiltja a magyar közösség jelképeinek a használatát. Különösen aggasztónak nevezte, hogy jelenleg nincs érdemi párbeszéd a román többség és a romániai magyar közösség között.
„Az EP-ben szorgalmaznunk kell az együttműködést a kisebbségi kérdésben, a jó gyakorlatok megosztását. Legyen jogállamisági elv a kisebbségvédelmi jogszabályok betartása! Ötven millió kisebbségi uniós polgár abban bízik, hogy az új mandátumban az Európai Unió kisebbségvédelmi standardokat teremt. Tegyünk róla!” – zárta felszólalását a képviselő.
Vincze Loránt ezt megelőzően az Európai Néppárt képviselőcsoportjában Ursula van der Leyen EB-elnökjelölthöz intézett kérdést. A Schengen-csatlakozás témakörében kérte, hogy az egyértelműen diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében von der Leyen minden lehetőt tegyen meg az Európai Bizottság élén.
Ugyanakkor rámutatott, hogy az EU egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek kellőképpen hasznosítanák az ötven millió őshonos kisebbségi hozzájárulását az európai kulturális örökséghez, és segítenék identitásuk megőrzését. Emlékeztetett: az EP a múlt mandátumban két határozatot is elfogadott ebben a témában, ugyanakkor az európai polgárok is közvetlenül sürgetik a jogalkotást a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel.
Vincze Loránt arra kérte von der Leyent, hogy emelje be a Bizottság prioritásai közé ezt a témát, illetve hogy a biztosok kijelölésének során egyikük tárcájába illesszék be a nyelvi és kulturális sokszínűség témakörét. Ursula von der Leyen az RMDSZ képviselőjével az ülést követően folytatott egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy figyelni fog erre a kérdésre, és készen áll egy megbeszélésre az uniós kisebbségvédelmi intézkedések lehetőségéről.
