Ha az RMDSZ visszakerül kormányra, olyan kormányzást valósítana meg, amely az állampolgárok érdekeit képviseli – emelte ki a sajtótájékoztatón Csoma Botond. Mint megállapította, jelenleg az állam nem bízik a polgárban, de a polgár sem bízik az államban, mert sajnos sok esetben azt tapasztalja, hogy az állami szolgáltatások minősége nem megfelelő. „Olyan egészségügyi rendszert szeretnénk, amelynek középpontjában a beteg, olyan oktatási rendszert, amelynek fókuszában a diák van. Az adózási rendszernek olyannak kellene lennie, hogy ne az ügyeskedőket támogassa, hanem azokat, akik tisztességesen fizetik adóikat” – fejtette ki a politikus.
Lázár János megjegyezte: Kolozsvárra jövetelének fő célja, hogy a magyar kormány képviseletében részt vegyen az 1956-os megemlékezéseken. Emlékeztetett: a román diktatúra az 1956-os magyarországi forradalmi eseményeket arra használta fel, hogy erdélyi magyarok százain és ezrein elégtételt vegyen, hogy megtorló intézkedéseket hozzon a közösséggel szemben, amelynek kollektív bűnéül rótták fel, hogy magyar volt. „Kiemelten fontosnak tartom, hogy a pesti hősök, a salgótarjáni áldozatok mellett az erdélyi áldozatok is kellő tiszteletet kapjanak, hogy essen szó arról, hogy 1956 minden akkor élt, és ma élő magyar számára egyaránt üzenetet hordoz” – fejtette ki.
A miniszter kiemelte: az RMDSZ a Fidesz szövetségese, munkája nemzetstratégiai jelentőségű. Megállapította: meglátása szerint Románia boldogulásához a magyaroknak hozzáadott értékük van. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának az elmúlt évtizedekben a teljes közösségre nézve pozitív következménye volt” – hangsúlyozta Lázár János. Nyomatékosította: több politikus- és minisztertársaival együtt azért kampányol, hogy minél több romániai magyar vegyen részt a választásokon, hogy az RMDSZ olyan helyzetbe kerüljön, hogy megkerülhetetlen politikai szereplő legyen.
Lázár János kifejtette: ha az erdélyi magyarság képviselői ott vannak a román kormányban, akkor fellendülhet azoknak a településeknek és régióknak fejlesztése, életminősége is, ahol magyarok élnek, a magyar ügyeket, problémákat napirendre lehet tűzni, illetve kétségkívül erősödik a magyar-román kormányközi együttműködés is.
Hozzátette: óriási teljesítmény egy évszázados kisebbségi lét után, hogy a 21. századi magyarok Erdélyben „bátor, tisztességes, rendkívül felkészült és tehetséges politikust tudtak köztársasági elnöknek jelölni az idei román államelnök-választásra.”
Lázár János beszélt arról is: Magyarország elkötelezett a schengeni, Romániát „büntető” határ megszüntetése mellett, az EU soros elnöki tisztét betöltve is kardoskodik amellett, hogy az ország legyen az övezet teljes jogú tagja. „A schengeni határ elbontása a két népet, két országot, a határ menti régiókat sokkal szorosabb szövetségbe hozhatja össze” – hangsúlyozta a miniszter.
Elmondta azt is, a román közlekedési tárca kooperatív hozzáállása mellett gőzerővel dolgoznak azon, hogy minél több helyen összekössék Magyarországot és Romániát autópályákkal. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy Nyíregyháza és Szatmárnémeti között megépíti az M49-es autópályát. Tudatta továbbá, Debrecennél vasúti és autópálya-fejlesztések lesznek, az M4-es autópályát Szolnok-Törökszentmiklós-Berettyóújfalu vonalán elhozzák a román-magyar határig, az M44-es autópályát Békéscsaba és Nagyszalonta térségében fejlesztik.
Elmondta továbbá: nagy kérdés az is, hogy a Budapest-Bukarest vasútvonal fejlesztési projektje hogyan valósul meg. Mint kifejtette, a magyar kormánynak azt javasolta, hogy a két főváros összekötésére irányuló projekt keretében a Budapest-Debrecen-Kolozsvár gyorsvasutat építsék ki, amellyel három és fél óra alatt el lehetne Kolozsvárról Budapestre jutni. Mint megjegyezte, Romániában jelenleg jelentős vasútfejlesztés zajlik (Nagyvárad és Kolozsvár között is), és ha Magyarország hasonlóan jár el Budapest-Debrecen, Debrecentől a határig terjedő szakaszon, megvalósítható az elképzelés.
Újságírói kérdésre: mit lehet tudni a fegyveres támadásról, amely Magyarországon készült, és amelyet a magyar állambiztonsági szervek lelepleztek, Lázár János azt válaszolta: ebben az ügyben nemzetközi és hazai biztonsági szervek együttműködése hiúsította meg az akciót, részleteiről nem nyilatkozhat, mivel ennek egy része államtitok.
A hét végén a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) fél tucat fiatalt vet őrizetbe egy budapesti sörözőben, ami a Legenda névre hallgat. A fiataloknál állítólag éles fegyvert nem, csak airsoft fegyvereket és hatástalanított f fegyvereket találtak. A magyar kormány tájékoztatása szerint "hétvégén a magyar szolgálatok a velük együttműködő amerikai partnerszolgálattól információt kaptak arról, hogy egy online csoportban fiatalok beszélgetést folytattak egy védett személyeket érintő, közeljövőre tervezett akcióról" – szerk megj.
Borítókép: Rohonyi D. Iván