Közös sajtóértekezletükön Vucic leszögezte: az nem kompromisszum, ha az
„albánok megkapnak mindent, a szerbek pedig mindent elveszítenek. Szerbia nem tartja lehetségesnek Koszovó elismerését, kész minden megoldásról tárgyalni, amely a szerb–albán közeledést szolgálná, és amelyet ezek a közösségek elfogadnának” – magyarázta Vucic.
A szerb államfő méltányolta a koszovói kérdésben tanúsított „kiegyensúlyozott” román álláspontot, és felkérte Johannist, hogy – az uniós tagországokkal és az Egyesült Államokkal ápolt jó kapcsolatait felhasználva – segítsen megoldást találni a koszovói kérdésre. Románia egyike annak az öt uniós tagállamnak, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Johannis azt mondta: neki sincs kész megoldása, de az biztos, hogy kívülről nem lehet ráerőltetni semmit az érintettekre, és nekik is meg kell érteniük, hogy egyik félnek sem teljesülhet minden elvárása: és közösen kell keresniük a mindenki számára elfogadható tisztességes középutat. Nem pontosította, miben állna a kompromisszum, de felajánlotta, hogy szerepet vállal a megoldáskeresésben, mert – mint fogalmazott – „nem lehet szó egyetlen nyugat-balkáni ország integrációjáról sem”, amíg nem sikerül rendezni a szerb–koszovói kapcsolatot.
A román államfő szerint az EU-ban mindenki azt szeretné, hogy a Nyugat-Balkán egésze – a már uniós tagállam Szlovénián és Horvátországon kívül a csatlakozási tárgyalásokat folytató Szerbia, és Montenegró, a tagjelölt Macedónia és Albánia, valamint a potenciális tagjelölt Bosznia-Hercegovina és Koszovó – záros határidőn belül az unió részévé váljon, de szerinte az integrációs folyamatban nem lesznek jelentős előrelépések, amíg nem rendezik a szerb–koszovói viszonyt.
„Az a megoldás, amely nem igazságos, nem elfogadható minden érdekelt fél számára, és amelyet nem támogat minden nemzetközi szereplő, az nem megoldás” – szögezte le Johannis.
A két államfő találkozóján az egymás országaiban élő kisebbségek kérdése is terítékre került. Johannis üdvözölte, hogy a szerb fél kijelölte képviselőjét a kisebbségi vegyesbizottságba, Vucic támogatást ígért a szerbiai románok anyanyelvű oktatási és médiaintézményei számára.
Újságírói kérdésre válaszolva mindkét elnök megerősítette, hogy a szerb és román hatóságok jól együttműködnek egymással a törvénytelen bevándorlás kezelésében.
„Nem alakultak ki válsághelyzetek Szerbia és Románia határán, de kormányzati szinten el kell mélyíteni ezt az együttműködést, mert bevándorlók továbbra is érkeznek. Senkinek se legyen olyan illúziója, hogy a migránshullám leáll” –fejtettte ki Johannis.
