Ciceo: A megyei tanács emberei folyamatosan gáncsoskodnak
A Kolozs Megyei Tanács elnöke és a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója közötti konfliktust mélyrehatóan ismerő elemzők szerint az Alin Tişe és David Ciceo közötti, immár évekre visszanyúló konfliktus rendkívül ártalmas a légikikötő és a megyei döntéshozó testület közmegítélésére. Ennek már most érezhető következményei vannak, a jövőben pedig újabb károkkal járhat.
Tegnapi sajtóértekezletén, mint korábban még sohasem, a repülőtér teljes vezetősége jelen volt. Valamennyien egybehangzóan azt mondták, a Kolozs Megyei Tanács által februárban a repülőtér vezetőtanácsába kinevezett három személy folyamatosan gáncsoskodik, a tanácsadó és döntéshozó szerepet játszó testület élére választott Valentin Grigoriu nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal.
Popa Irimie, a vezetőtanács tagja elmondta: az Európai Unió 30 millió eurót bocsátott volna a repülőtér rendelkezésére az intermodális csomópont (a repülőtér közvetlen közelében vasútállomást, autóbusz és teherszállító terminált létesítettek volna), ám a megyei tanács addig húzta az időt, míg a projekt ellehetetlenedett. – Kit zavarna az, ha a kifutópályát 3500 méterre hosszabbítanák, hogy a transzatlanti járatok is leszállhassanak? – vette fel a kérdést Irimie, aki szerint, ha a kifutópálya meghosszabbítása elmarad, az nagy veszteséget jelentene.
Iuliu Pop igazgatóhelyettes precedens nélkülinek nevezte a kialakult helyzetet (nincs költségvetés, a vezetőtanács új tagjai nem hajlandók kommunikálni a repülőtér vezetőségével és az alkalmazottakat képviselő szakszervezettel). Gabriela Zanc kereskedelmi igazgató pedig azt nem érti, miért akarják tönkretenni a repülőteret.
David Ciceo kifejtette: a három új vezetőségi tanácstag egyike személyzetleépítést és a marketing költségek csökkentését kérte. – A napokban járt nálunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki azt mondta, a magyar állam 13 millió euróval támogatja a magánkézben levő budapesti repülőtér és járatainak népszerűsítését. Nálunk pedig a tulajdonos képviselői azt mondják, csökkentsük ezeket a kiadásokat. Ha a szomszédos országban megoldható az, hogy az állam magánkézben levő légikikötőt támogasson, akkor nálunk maga a tulajdonos, a megyei tanács miért nem teheti meg a saját repülőterével? – kérdezte az újságíróktól Ciceo.
Szerinte egyébként azon a vezetőtanácsi ülésen, amelyen Valentin Grigoriut a grémium elnökévé választották, nem volt meg a kvórum, ezért jelenleg törvénytelenül tölti be ezt a tisztséget. – Grigoriu valamikor 2005-ben két hónapig volt a Băneasa repülőtér igazgatója, most pedig a kolozsvári légikikötő vezetőtanácsának élére akarják állítani. Egyébként fellebbeztünk a bíróságon az új tagokat kinevező tanácsi határozat ellen – tette hozzá.
– Ahelyett, hogy gáncsoskodnának, a vezetőtanács új tagjainak inkább új berendezések megvásárlásán kellene törniük a fejüket, hogy az utasoknak ne kelljen a hordozható számítógépeiket és a kis csomagjukban levő folyadékjaikat kivenniük felszálláskor – mondta Vasile Opriş a repülőtér biztonsági igazgatója. Hozzátette: biztonság szempontjából nem voltak gondok a kolozsvári légikikötőben.
A sajtótájékoztatón a reptéri alkalmazottakat képviselő szakszervezet elnöke is jelen volt. Ana-Maria Creţu szerint az új vezetőségi tagokkal többek között a fizetésemelésről, a vakációs értékjegyekről, a repülőtér előtt található körforgalom műszaki tervének figyelmen kívül hagyásáról tárgyaltak volna, de nem volt kivel párbeszédet folytatniuk, ezért döntöttek a főtéri tiltakozás mellett.
A megyei döntéshozó testület vezetősége által kiadott sajtóközlemény szerint hazugság az, hogy a vezetőtanács új tagjai nem voltak hajlandók tanácskozni a szakszervezet képviselőivel. „Azt javasolták csupán, hogy biztonsági okokból a párbeszédet másik helyszínen folytassák, de ezt a szakszervezet elutasította. A szakszervezetnek a vezetőtanács ülése közben zajlott tiltakozása korántsem volt spontán, azt a repülőtér vezetősége bátorította” – fogalmaz a megyei tanács közleménye
A közintézmény szerint a repülőtér vezetősége pajzsként használja a szakszervezeti tagokat saját céljainak elérésére. Az egyik ilyen cél – állítja a megyei tanács – a havi 23 ezer lejes fizetés, amellyel a repülőtér vezetőségi tagjai rendelkeznének.
A két intézményvezető közötti személyes konfliktus, állítják az elemzők, a dialógus vagy egyikük távozásával szüntethető meg. Úgy vélik, a helyzet már annyira elmérgesedett, hogy veszélyezteti a repülőtér működését és fejlődését.
(Borítókép: Ma is tüntetnek a reptéri alkalmazottak. Fotó: Rohonyi D. Iván)
