(Borítókép: A 2014-es ballagás, FACEBOOK)
A fafaragó kisiparáról is ismert Körösfőn faragott tabló készül a nyolcadikosok fényképeivel, a ballagási ünnepségen az iskolaudvaron kiállítják, majd a folyosókon függesztik ki. Az iskola legrégebbi tablója 1964-65-ből való, ez a szokás csak a rendszerváltás előtt szünetelt néhány évig, amikor államilag betiltották a tablók készítését. A ballagási ünnepség után a helybeli diákok nagy családi összejövetelt tartanak, volt már példa százfős ballagási mulatságra is Körösfőn. Közös bankettet csak a vizsgák után tartanak, külön a diákok és tanárok, ide minden diák 3-4 vendéget hívhat. Az idén a legnépesebb osztályuk a nyolcadik, 15 diákkal; óvodától nyolcadikig 145 diákja van az intézménynek, Körösfőn kívül Nyárszóról, Sárvásárról, Inaktelkéről, Jegenyéből, Magyargyerőmonostorról, Oláhnádasról is. Az online oktatás fő nehézségeit a diákok számítógépes hozzáférésének hiányában, szakadozó internetkapcsolatban látják.
Előbújnak a „láthatatlan” gyerekek is
Péntek Éva magyartanár szerint az online tanítás egyik előnye, hogy közvetlen kapcsolatra, kommunikációra kényszerít minden diákot, azokat is, akik az iskolában ritkán szólalnak meg. Bár a tanároknak kétségtelenül megterhelő, a diák számára előny a folyamatos online jelenlét, ha elakad, azonnal segítséget kérhet, eligazítást, visszaigazolást kap. Míg a tanteremben közösen lehetett ellenőrizni a házi feladatot, most a tanár minden egyes diák feladatát külön kijavítja, hiszen a diák csak így tud szembesülni a hibákkal.
– Amit eddig is használtam és később is tervezem, a Sulinet Tudásbázis, Okosdoboz feladatsorai, Wordwall.net platformok és a digitális tankönyvek. Tizenkettőből tíz diák azt mondja, hogy egyelőre élvezi és érti is az így elmélyített ismereteket. Változatosnak tartják a játékosan, zanzásítottan csatolt anyagot. Nemcsak tömény meghatározásból és száraz feladatok írásából áll a végzendő tevékenység, hanem sok virtuális játék, filmrészlet, kvíz segít a megértésben. Ráadásul megtanulnak wordban írni, szerkeszteni, ami nagy előny, főleg az olvashatatlanul író gyerekek esetében. Önállósítja is őket a szükséghelyzet: hiányosságaikat maguknak kell pótolniuk, kiegészíteniük, a javítókulcs szerint ellenőrizniük, majd javításra elküldeniük saját feladatlapjaikat.
Kovács Ágnes, a körösfői iskola biológia-kémiatanára szerint a „láthatatlan” gyerekekkel is szorosabbá teszi a kapcsolatot az online oktatás.
– Aki korábban a tanteremben csak úgy másolgatott órán a tábláról vagy padtársától, most igazán odatette magát és megoldotta önerőből a feladatokat. Az osztályterminél több időt igényel ez a fajta tanítás, minden gyerek feladatát külön kell kijavítani és elmagyarázni, de pont ennek köszönhetően szorosabbá válik az kapcsolat az egyes diákokkal, azokkal is, akik az osztályteremben mindig csendesen meghúzódnak egy sarokban és így láthatatlanná válnak. Egyes szülőknek nehéz otthon foglalkozniuk a gyerekkel, nincs elég tapasztalatuk a számítógépek világában, pedig kisebb gyerekek esetén a segítség szükséges, mert egyedül nem boldogulnak. Nehéz a gyereket otthon tanulásra bírni több órán keresztül, ami az iskolában egyébként megszokott. Pedagógusként pedig nagyon nehéz megfelelni minden szülőnek és minden gyereknek. Egyesek szerint túl sokat követelünk, mások szerint még többet kellene.
Tamás Julianna angoltanár úgy véli: azok a tanulók, akik lelkiismeretesen dolgoznak az iskolában, online oktatásban is teljesítenek.
– Itt nem lehet frontálisan noszogatni őket, de egy piros pont motiváló hatású lehet. Az időbeosztás szempontjából mindenkinek saját stratégiát kellett kidolgoznia. A diákok hetente egyszer kaptak angolból feladatot, amit határidőre beküldtek. Sokkal több időt igényel az egyéni javítás, a teszt típusú gyakorlatokat a gyerekek maguk ellenőrzik a javító kulcsok szerint. Bizonyos tartalmak online is könnyedén elsajátíthatóak és az angol nyelv oktatásához rengeteg adathalmaz található interneten, ezek megfelelően szelektálva nagy segítségünkre vannak. Sok új tartalmat nem vettünk, de a már ismert témákat sikeresen tudjuk bővíteni ezek segítségével. Szülőként és tanárként nehéz volt az elején megszervezni az online oktatást-tanulást, mivel nincs mindenkinek a családban személyes számítógépe. A családban hármunkat érint az online oktatás, be kellett osztanunk egymás között a technikai eszközöket, hogy mindenkinek jusson és időben el tudja mindenki végezni a munkáját.
Tanárbravúr: „matekül” írni online
Török Kis Erika matematikatanár szerint a matekben nem lehet átugrani bizonyos részeket: ha a nyolcadikosoknál most elmarad a második féléves tananyag, azt valamiképpen pótolni kellene majd kilencedik osztályban. A matematikai ismeretek egymásra épülnek, ha például ötödik osztályban nem tanulják meg a tizedestörteket, akkor azt a későbbiekben sem fogják tudni használni.
– Néhány hete azt gondoltuk, csak vicc a minisztérium javaslata, miszerint az iskolalátogatási tilalom ideje alatt digitális eszközök segítségével online térben folytassuk az oktatást. Pár nap után, amikor már egyértelmű volt, hogy nem mostanában lesz az, amikor visszatérhetünk iskolánk termeibe, elkezdtük kialakítani az osztályok online közösségét. És a vicc valósággá vált. Első napokban a gyerekek is viccnek vélték, de szép lassan belerázódtak, belerázódtunk – osztotta meg velünk a számtantanár, aki többféle online módszerrel is próbálkozott a facebook csoportokba fényképen feltöltött, kézzel írt leckéktől a Skype-on megosztott képernyővel élőben tartott órákig, mígnem összekapcsolta a Skype-ot és a Word olykor bolondos képletszerkesztőjét, így létrehozva az osztálytermi táblához hasonló, bár annál jóval lassúbb folyamatot. Erre a bonyolultnak tűnő ötvözetre azért van szükség, mert a matematikában speciális jelek vannak a geometriában használatos jelzésektől az integrálokig, függvényekig.
A gyakorlatokat a gyerekek mondják, én írom, mindenki látja és megbeszéljük az esetleges hibáikat is. Kevés házi feladatot is adok, a megoldást a következő óra előtt feltöltöm valamelyik csoportba, hogy a gyerekek ellenőrizhessék. Remélem az, hogy felfedezik a saját hibáikat, segíti őket abban, hogy legközelebb ne kövessék el ugyanazokat – mondja Török Kis Erika, aki bosszantónak találja, hogy játék közben változnak a szabályok: amikor úgy tűnt, hogy kezd működni a rendszer, akkor nyilatkozott a tanügyminiszter, miszerint a tanárok ne adjanak le új anyagot és ne értékeljenek. Véleménye szerint matematikában nem lehet kérdés a kimaradt tananyag pótlása, mert ha kimaradnak például a mértékegységek, akkor a gyermek nem fog tudni kerületet, területet számolni, így a mostani nyolcadikosoknak is kötelező lenne megtanítani a vizsga anyagából kivont második féléves tananyagot, ha máskor nem, hát kilencedik osztályban, bár erre – egyelőre legalábbis – nincs rendelkezés.
Természetesen nem állhatok ott minden diák mellett, hogy kövessem, leírta-e a megbeszélt dolgokat, hogy a visszaküldött házi feladat a saját munkája-e, vagy a diákcsoportokban ugyanúgy terjednek a megoldások, mint ahogy tőlünk kapják a feladatokat, de úgy tapasztalom, hogy a diákok nagyrésze igenis dolgozik, szívesen megoldja a feladatait, persze ha azokkal nem esünk túlzásokba és a mennyiségük megfelelő. Nem szabtam meg időpontot, hogy csak akkor kérdezhetnek, így egész nap kapom a házi feladatokat, kérdéseket, amelyekre igyekszem válaszolni – mondja a körösfői tanár, aki két iskolás gyerek anyukájaként logisztikai bravúrokra is kényszerül az okoskütyük, az otthon helyiségeinek elosztásában, s mindezek után a házimunka is várja.
