Azt mondja, az adatok azt mutatják, hogy a bűnözők inkább a börtönbüntetést választják, semmint elkobozzák vagyonukat.
„Amikor vagyonzárról beszélünk, nem korlátozódunk a romániai vagyonra. Arra az igen érdekes folyamatra lettünk figyelmesek, hogy a vádlottak szeretik külföldön, offshore számlákon elrejteni vagyonukat, vagy mindenestől elmenni. A DNA 2015-ben létrehozott pénzügyi nyomozási osztálya megoldotta ezt a problémát is. A 2016-os év volt az első, amikor a DNA más országban található javakat is lefoglalt: két franciaországi birtokot, amelyek értéke meghaladja a 3,5 millió eurót, két spanyolországi ingatlant, amelyek 500 ezer eurónál többet érnek, és zárolt ciprusi, németországi, illetve svájci bankszámlákat” – fejtette ki Kövesi.
Hozzáfűzte: az elmúlt években nőtt a lefoglalt javak értéke, úgy véli, e tekintetben elég világos és kiszámítható a jogszabályi környezet.
„Nem törvénykezési hiba miatt nem folynak be a pénzek a költségvetésbe, hanem amiatt, ahogyan végrehajtják ezek a bírói végzéseket. Több mint 990 bírói határozat van a DNA ügyeiben, amelyek értéke eléri az egymilliárd eurót. Ezeket továbbítják a pénzügyminisztériumnak, és azoknak az intézményeknek, amelyeknek hatáskörükbe tartozik a gyakorlatba ültetésük. Ezeknek az intézményeknek kell elmondaniuk, hogy milyen akadályokba ütköznek munkájuk során” – mondta Kövesi, aki szerint ezeknek az intézményeknek kell kezelniük az elkobzott vagyontárgyakat.
„Az ingatlanokról szólva, nagyon sok intézmény bérleti díjat fizet. Miért nem lehet egy intézmény használatába adni az elkobzott ingatlant, hogy megspóroljuk az albérletet? (…) Meg kell néznünk, hogy ebből az egymilliárd euróból mennyit sikerült ténylegesen behajtani, ezt még ebben a pillanatban nem tudom” – fogalmazott a DNA főügyésze.
