Ha a magyarországi közönség nem is, az erdélyi magyarok szinte biztos, hogy a Csillag születik című, kereskedelmi televíziós tehetségkutatóból ismerik Puzsér Róbert nevét. Az ott elhangzott mondatai azóta szerves részévé váltak a magyar popkultúrának, a pusztító alpáriság fogalma annyira magától értetődő, mint a vasárnapi húsleves. Az én látómezőmbe is a tehetségkutató mérges zsűritagjaként került be Puzsér, és bár akkor még csak annyit tudtam róla, hogy általában kiabál és nagyon haragos, nem zárkóztam el a megnyilvánulásaitól. Később aztán, ahogy elkezdtem közéletileg nyitott szemmel járni, és tudatosan fogyasztani a médiát, rájöttem, hogy ez az ember jogosan ideges. Saját bevallása szerint ez a vehemencia csak akkor állja meg a helyét, ha azáltal valamilyen társadalmi, közéleti jelenségre, problémára hívjuk fel a figyelmet. Puzsér erről igyekezett tanúbizonyságot tenni telt ház előtt Mostis Gergő kérdései nyomán.
Az ideológiák fényes és árnyékos oldala
Mostis Gergő, mindjárt az elején, arra volt kíváncsi, Puzsér vajon mely világnézet mentén határozza meg magát, egyáltalán, van-e olyan ideológia, amellyel azonosulni tud. A megmondóember szokásához híven, kimerítő választ adott. Szerinte ugyanis a három nagy ideológiának (liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus) egyaránt megvan a fényes és az árnyékos oldala. Puzsér Róbert értelmezésében minden, ami mérsékelt és a középutat keresi, a fényes oldal része. Ezzel szemben minden, ami szélsőséges, az árnyékos oldalhoz tartozik. Az ő világszemlélete is ekképpen alakul: mindent támogat és magáénak érez, ami mérsékelt, tehát fényes, és mindent elutasít, ami szélsőséges, tehát árnyékos. Így jött létre a szélsőközép kifejezés, amellyel Puzsér saját világlátását illeti, illetve a YouTube-csatornáját is ezen a néven találják az érdeklődők.
Szövetség a múlttal a jelen és a jövő ellen
Természetes, hogy ha Puzsér Róbertet beszélgetni hívják valahova, az nem a saját ideológiájáról, hanem a magyar közéletről és politikáról fog szólni. Ez Kolozsváron sem volt másképp. Véleménye és meggyőződése mindenki számára világos, aki követi a műsorait vagy olvassa az írásait, Erdélyről és annak Magyarországhoz fűződő viszonyáról azonban ritkán nyilvánul meg. A Planetarium és az Érted eseményén erre is sor került. Puzsér több mint tíz éve járt nálunk utoljára, és úgy látja, az erdélyi régió fejlődött és jó irányba halad. Ezzel együtt a publicista kifejtette: Gyurcsány Ferenc a 2000-es években, a kettős állampolgárság mentén megosztotta a társadalmat, ezáltal kiszolgáltatva az erdélyi magyarokat a Fidesznek. Az akció sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor Puzsér azt is gondolja, hogy a fiatalok körében Orbán Viktor népszerűsége megcsappant, és a jól bevált technikák már nem csábítják az erdélyi magyar vagy akár magyarországi ifjúságot. Puzsér meglátása szerint a magyar politikum kimondottan a fiatalok, az aktívak ellen dolgozik, és ezért szövetségre lépett a múlttal, és megállította a világot, az időt. A jövő nemzedékei azonban már nem ezt akarják, hanem azt, hogy a világ újrainduljon, mert tovább szeretnének menni.
Mélyrepülés a Puzsérverzumba
Ha eddig rajongásról és magasságokról írtam, itt az ideje a mélységekről is szót ejteni, ezek a mélységek azonban nem Puzsérnak köszönhetők. Mostis Gergő a beszélgetés elején megkérdezte a meghívottat, bírja-e a kritikát. A válasz igen volt, s ahhoz, hogy ezt teszteljék, a szervezők felkérték Forgács Rudolfot, a „feltörekvő erdélyi humoristát”, hogy röviden „roastolja” a publicistát, vagyis élcelődjön rajta, kifigurázza jellemvonásait a humor eszközével. A rövid stand-upban a drogoktól, Pottyondy Edinán keresztül a pofozkodó Ábrahám Róbertig mindenről szó esett, ezzel azonban kevésbé Puzsér kritikabíró képességét tették próbára, sokkal inkább színészi teljesítményét. A közönség soraiból legalábbis úgy tetszett, Róbert velünk rezonál és kellemetlenül érzi magát a sokszor ízléstelen poénok hallatán. Félreértés ne essék: majdnem mindenből és mindenkiből lehet viccet csinálni, ha azt kellő körültekintéssel és érzékenységgel tesszük. A szájbarágós verbális pofonok nem tartoznak ide.
„Saját lelkünk arannyá formálása a feladat”
A híresztelésekkel ellentétben Puzsér Róbert nem csak közélettel foglalkozik. A 2023-ban megjelent Metafizika című könyve is erről árulkodik. Mostis Gergő kérdésére, hogy miért érdekli ennyire a spiritualitás a publicistát, Puzsér azt válaszolta: a lét és a minket körülvevő világ mélyebb megismerése érdekli, ami nem a ráció és nem a látható létező. Szerinte, ha az ember elindul ezen az úton, le a metafizika nyúlüregébe, akkor érti meg igazán a világot és onnantól már csak a saját lelkünk arannyá formálása a feladat.
A helyenként érezhető mélységek végül is eltörpültek a sok magasság mellett, amely a beszélgetést jellemezte. A Florin Piersic Mozi közel 800 férőhelyes, üres széket nem igazán lehetett találni. Puzsér Róbertet színpadra állásakor és az előadás végén egyaránt vastaps fogadta, a mindig hangos és indulatos megmondóember pedig meghatódva, kezét a szívére helyezve köszönte meg első kolozsvári beszélgetésének szívélyes fogadtatását. Még akkor is, ha az esemény alatti kommentek nem ezt vetítették elő.
