“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” - írta a tizenöt fős nagytanács közleményéen, hozzátéve: a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, így alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott: a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt. Az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával. Ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament (EP) közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték.
A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.
Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.
Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".
Dimitrisz Avramopulosz, az EB migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. "Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.
Sziijártó Péter mai budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a magyar kormány szerint a döntés felháborító és felelőtlen. A magyar külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: "az igaz csata csak most kezdődik el", Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit. Szerinte politikai döntés született, "a politika megerőszakolta az európai jogot", és kimondja az EB hatalmát az uniós tagállamok felett.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter kijelentette: a szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az ítéletét, s ezt követően foglal állást."A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem" - idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette: Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet.
Fotó: MTI
(A képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntésről tartott budapesti sajtótájékoztatójukon az Országházban)
