A nemzetbiztonsági testület napirendjén az ukrajnai háború fejleményei és azoknak az ország biztonságát érintő kihatásai szerepeltek, beleértve az energetikai válságot és a Fekete-tenger tágabb térségének szállítási infrastruktúráját. Bukarest rövid- és középtávon bátorítani fogja a szárazföldi és fekete-tengeri (offshore) földgáztermelésre irányuló beruházásokat, az energiaválság idején fel akarja használni az összes szénalapú energiaforrását, növeli a földgáz kitermelési és tárolási kapacitásait és megpróbál konkrét megállapodást kötni külföldi partnereivel - Azerbajdzsánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel, az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával - további gázmennyiségek importjáról. Románia középtávon kiemelt figyelmet szentel mind a negyedik generációs, kis és moduláris atomreaktorok építésének, mind pedig a villamosenergia- és gázhálózat megerősítésének - olvasható a közleményben. A CSAT szerint másfelől minden feltétel adott arra, hogy 2023-tól Románia a GDP 2,5 százalékára növelje védelmi kiadásait, és növelje katonai ereje harcképességét, korszerű, a szövetséges erőkével kompatibilis felszereléssel lássa el hadseregét, oly módon, hogy gyorsan és önellátó módon bevethető legyen bárhol az országban vagy a határokon kívül a szövetségesek védelmében.
Történtek kibertámadások az elnökválasztási folyamat befolyásolására – állapította meg csütörtöki ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a védelemért, a közrendért és a nemzetbiztonságért felelős hatóságok dokumentumai alapján.