Grezsa Csaba magyar főkonzul: a zsidó közösségnek nem csak múltja, jövője is van
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Kolozsvár Társaság – a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – idén kilencedik alkalommal szervezi meg a Kolozsvári Zsidó Napokat, amelynek megnyitójára szombat este került sor a Ferenc József/Horea úti zsinagógában.
– Jómagam a kezdetektől támogatója és előadója vagyok a rendezvénynek, mert a sokszínű Kolozsvár különleges és hiánypótló eseményét ismertem fel benne. Programkínálata a legmagasabb színvonalú, előadói a legkiválóbbak. Köszönet Deák Andrea kulturális menedzsernek, aki megálmodta és életre keltette ez a rendezvényt. Nagy tisztelettel emlékezem Schwartz Róbertre, a Kolozsvári Zsidó Hitközség volt elnökre, aki őszinte szívvel támogatta a kezdeményezést – köszöntötte a jelenlevőket 9. Kolozsvári Zsidó Napok nyitó rendezvényén Laczkó Vass Róbert színművész, az est moderátora.
Dorel-Emil Ornescu mérnök, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke örömét fejezte ki, hogy ennyien jöttek el erre a kulturális rendezvényre. Ugyanakkor biztosította a jelenlevőket afelől, hogy a hitközség további eseményeiről is tájékoztatni fogják a lakosokat.
– Különleges alkalom a mai, mert különleges pillanatot, estét töltünk együtt. Azért különleges pillanatok ezek, mert Kolozsvár sokszínűségét és multikulturalitását mutatják be. A kincses város azért kincses, mert olyan emberek lakják, akik nap mint nap bátran megmutatják értékeiket és kultúrájukat. A Kolozsvári Zsidó Napok története azért is különleges, mert azt a célt tűzte ki, hogy mutassa meg a kolozsvári és általában zsidó közösség értékeit, kultúráját. Kolozsvár nem lehet hiteles, ha nem beszélünk azokról a közösségről, amelyek, függetlenül attól, hogy az évszázadok melyik pillanatában, de értéket hoztak létre – hangoztatta Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere.
– Mindannyian, akik most itt vagyunk, azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk arra a közösségre, amely kulturális örökséget hagyott ránk. Az is összeköt minket, hogy hisszük: ennek a közösségnek nem csak múltja, hanem jelene és jövője is van – kezdte beszédét Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja, majd Schwarz Róbertet, a Kolozsvári Zsidó Hitközség volt elnökét idézte a kolozsvári Holokauszt-emlékmű tíz évvel ezelőtti avatási ünnepségén elmondott gondolataival. „A kerek évfordulót (a Holokauszt 70. évfordulója – szerk. megj.) koronázza meg a kolozsvári Holokauszt-emlékmű felavatása, amely egyrészt elevenen tartja az elpusztult zsidók emlékét, de vészjelző is lehet, ha gyűlölettel, elvakultsággal találkozunk, mert akkor azonnal fel kell lépnünk ellene, hogy ilyen tragédiák soha ne történjen meg” idézte Schwartz Róbertet a magas rangú magyar diplomata.
„A zsidóság tragédiája a mi tragédiánk”
– Idén a Holokauszt nyolcvanadik évfordulójára emlékezünk. A zsidóság története és tragédiája a mi történetünk és a mi tragédiánk. A Holokauszt az egyetemes történelem mélypontja, minden emberi érték megtagadása és megcsúfolása volt. Nekünk, magyaroknak hatványozottan is az, hiszen az emberi aljasság elkövetői közül sokan magyarok voltak csakúgy, mint az áldozatok. Az áldozatok emléke, hiánya átjár bennünket. Emlékezzünk rájuk és a kerek évforduló kapcsán arra is, hogy ilyen tragédia soha ne történjen meg. Voltak persze igazak is, akik tudták, hogy a többség mindig felelősséggel tartozik a kisebbségért. Tudták, hogy a szolidaritás erény és példamutatás. Büszkén emlékezhetünk azokra, akik emberek maradtak az embertelenségben. Kolozsváron tisztelettel hajthatunk fejet különösen Márton Áron római katolikus püspök és Járosi Andor evangélikus lelkész emléke előtt. A Holokauszt túlélőinek többsége már nincsenek közöttünk. Fájdalmas történeteik az elmondott történelem valóságos erejével költöznek történelemkönyveinkbe. Napjainkban nagy a felelősségünk abban, hogy soha senki ne kérdőjelezhesse meg a történelmi tényeket, soha senki ne formálja pillanatnyi igényei szerint a történelmi múltat. Korábban nem volt ez olyan aktuális feladat, mint ma, amikor az eltérített emlékezetek által alakított véleménybuborékok ütköznek egymással a kommentszekciókban, és próbálnak alternatív ideológiát és identitást építeni a megélt valóság és önazonosságunk helyett. Ma közösen emlékezünk, várakozással tekintünk az elkövetkező napokra, és kimondhatjuk: nem kérünk ebből a talmi világból. Az áldozatok emlékével és a túlélők fájdalmaival együtt velünk van az európai és benne a magyar és a kolozsvári zsidóság történelme, kultúrája, szellemi és lelki hozzájárulása a magyar és az egyetemes, kulturális és tudományos fejlődéshez. A zsidó-keresztény kultúra egyéni, közösségi és társadalmi kötődés kiindulópontja. A zsidó kultúra és szellem értékeit a gyilkosok sem tudták megsemmisíteni. Ezt a közös értékrendszert hiába kérdőjelezik meg a ma ideológiai áramlatai és indulatai. Az elmúlt tíz évben megújult a kolozsvári zsinagóga, elkészült a Holokauszt emlékmű. A kilencedik Kolozsvári Zsidó Napokra készülve a zsidó kultúrát Kolozsváron ünnepelve, kiemelten fontosnak tartom, hogy kiálljunk alapvető értékeink, az emberség, a szolidaritás és az emberi szellemi teljesítmény mellett. Különös jelentősége van ennek itt Kolozsváron, a sokszínű Erdély központjában, amelyet örmények, szászok, románok, magyarok és zsidók közösen építettek otthonnak. Otthonnak, amely megtart és hazavár. Ennek az otthonnak szilárd alapot adnak jelképeink, hagyományaink, de leginkább békés egymás mellett élésünk. Ez lett kultúránk szövetének soha el nem téphető fonala. Az előttünk álló rendezvénysorozat ezt a szellemiséget hordozza és eleveníti meg – fogalmazott Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja.
A köszöntőket követő Hallelujah! – Mennyei zsidó muzsika a nagyvilágból című koncerten fellépett Nógrádi Gergely budapesti főkántor, operaénekes, Kun Ágnes-Anna, a budapesti Operaház mezzoszopránja és Fellegi Balázs operaénekes, kántor.
Az előadók régi ismerősként örömmel üdvözölték Rézműves Róbert nagyváradi kántort, aki a magyarországi előadók beszédét fordította románra. Zongorán kísért Teszter Nelli, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem tanszékvezető mesteroktatója. A kiváló előadók gyönyörűséges zsidó dalokkal örvendeztették meg a közönséget, amelyet az éneklésbe is bevontak. A zsinagógát zsúfolásig megtöltő közönség gyorsan átvette az előadók jókedvét, amely kitartott a két órás koncert alatt.
A rendezvénysorozat keretében vasárnap Árnyékos oldal címmel a jelenlévők egy méltatlanul keveset emlegetett kolozsvári zsidó íróra, Karácsony Benőre emlékeztek. Szintén a tegnap 17 órától Klezmervarázslat dzsesszhangulatban címmel a Nigun zenekar különleges koncertjére került sor. Ugyancsak vasárnap 20 órától Egy pesti polgár címmel Fesztbaum Béla színművész klasszikus kabaré estjére várták a közönséget. Közreműködött: Termes Rita zongoraművész.
Hétfőn Régi Magyar Cabaret címmel Laczkó Vass Róbert színművész és Oláh Csongor zongoraművész előadására kerül sor a Bánffy Miklós Operastúdióban, a Rózsa/Samuil Micu 12. szám alatt. Szintén ma 20 órától Dés László: Dalok egy zongorával című szólókoncertjét hallgathatja a közönség a kolozsvári evangélikus-lutheránus templomban.
November 5-én, kedden, 17 órától Móser Ádám harmonikaművész színes klezmer-estjére kerül sor a Bulgakov Irodalmi Kávéházban, majd 20 órától Jazzhegedűs a háztetőn: Malek Andi Soulistic koncertjét élvezheti a közönség a belvárosi unitárius templomban.
