Romániában túl sok felnőttnek természetes a gyerekkori italozás
Mennyit isznak a hazai kamaszok?
Mindeközben Romániában a korábbi adatokhoz képest 2019-ben nőtt az alkoholfogyasztás a tinédzserek körében – derül ki a 2020-ban ismertetett ESPAD tanulmányból. (Az ESPAD – European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs/Európai Iskolakutatási Projekt az Alkohol és Más Drogok Fogyasztásáról – a világ legátfogóbb nemzetközi együttműködése a fiatalkorúak drogfogyasztásának monitorozásáról, amelyben több mint negyven európai ország független kutatócsoportjai dolgoznak.) A hazai fiatalok 82,1%-a fogyasztott már alkoholt életében (az európai átlag 78,5%). 2015-ben ez az arány 77,9% volt, bár a helyzet még mindig jobb, mint 1999-ben (85%) és 2003-ban (88%). Az előző évben és az előző hónapban történt alkoholfogyasztás is nőtt 2019-ben 2015-höz képest: az utóbbi egy évben a fiatalok 74%-a (2015-ben csak 68,9), az utóbbi 30 napban pedig, az európai átlagot mintegy 5 százalékponttal meghaladva, 51,7%-a (2015-ben 47) fogyasztott alkoholt. A 2019-es helyzet mégis jobb a húsz évvel korábbinál, amikor az előző évben a fiatalok 80%-a, az előző hónapban 55%-a fogyasztott alkoholt. Az alkoholizálás kockázatait illetően a tinédzserek 57%-a úgy véli, magas kockázatot jelent egyetlen helyzetben/alkalommal öt vagy annál több italt inni minden hétvégén, 58% szerint a magas kockázat a napi 4-5 pohár ital elfogyasztását jelenti és csak 21% szerint kockázatos naponta már 1-2 pohárnyit felhajtani. Az adatgyűjtés 15–16 évesekre vonatkozott.
A tanulmányban részt vevő országokban átlagosan minden harmadik kamaszkorú 13 éves korában vagy korábban fogyasztott először alkoholt, és minden tizenötödik ebben a korban tapasztalt alkoholmérgezést. A 13 évesen vagy korábban elkezdett alkoholfogyasztás általában minden országban magasabb a fiúk körében, a nemek közötti különbség Romániában a legnagyobb (fiúk 45%, lányok 27%). Alkoholmérgezést ilyen zsenge korban minden 14-15. hazai gyermek tapasztalt, minden tizedik fiú és huszonkettedik-huszonharmadik lány. A korán elkezdett alkoholfogyasztás mellett a nagy ivás az a jellemző (és aggasztóan gyakori) gyermekkori italozási viselkedésminta, amely leginkább kapcsolatba hozható a negatív egészségügyi, oktatási és társadalmi következményekkel. Nagy ivásnak minősül legalább öt ital egymás után történő elfogyasztása, ahol egy ital 5 dl sört vagy másfél deci bort vagy fél deci töményet jelent. Az első italfogyasztáson korán áteső gyerekek, akik ismételten megrészegedtek, nagyobb valószínűséggel válnak később alkoholistává.
Másik tanulmány jelentős statisztikai különbséget észlelt a tinédzserkori alkoholfogyasztásban a családi háttér függvényében. Kevésbé jellemző a tinédzserkori alkoholfogyasztás azon fiataloknál, akik mindkét vér szerinti szülőjükkel együtt éltek, szemben az egyszülős családokkal vagy egy vér szerinti és egy nevelőszülővel élőkkel. Ugyanakkor minél gyakrabban látják szüleiket részegen, annál nagyobb valószínűséggel nyúlnak ők is alkoholhoz, és a gyakoriságot illetően nincs jelentősége annak, ha hetente vagy csak havonta egyszer szembesülnek az ifjak egy családtagjuk részegségével.
Akadnak viszont, akik meg sem érik a felnőttkort: a 15–29 éves fiatal nők esetében minden tizedik, a férfiaknál minden negyedik haláleset a túlzott alkoholfogyasztásnak tudható be az Európai Bizottság 2006-os adatai szerint. A túlzott alkoholfogyasztás számos közvetlen veszélybe sodorhatja a fiatalkorúakat: verekedésbe keveredhetnek, olyan döntéseket hozhatnak, amelyeket később megbánnak, előfordulhat, hogy ittasan kormányhoz ülnek, védekezés nélküli szexuális kapcsolatokba bonyolódhatnak stb. Európában többnyire 18 éves korig nem ajánlják az alkoholfogyasztást, a törvények is ezt szolgálják, a brit egészségügyi rendszerben viszont azt tanácsolják, ha ennek ellenére a fiatalok alkoholt fogyasztanak, tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket: közben fogyasszanak vizet vagy üdítőket, ne igyanak éhgyomorra.
A „megfontolt”törzsvendég
A romániaiak közel 60%-a úgy gondolja, hogy jó vagy egyenesen kiváló ismeretei vannak az alkoholfogyasztásról, ehhez képest a kérdőívet kitöltőknek alig 2,5%-a tudott helyes válaszokkal szolgálni. Az ismereteiket nagyra értékelő magyarok és csehek aránya 50% alatt marad, s bár válaszaik esetükben sem erősítették meg ennek a vélekedésnek a valóságtartalmát, a magyarok mégis tájékozottabbaknak bizonyultak: 11%-uk helyesen felelt a kérdőív mind a tíz kérdésére. A kérdőívet a világ egyik legnagyobb alkoholgyártó és -forgalmazó cége, a Diageo állította össze, állítása szerint a felelős alkoholfogyasztás fontosságának tudatosítása érdekében. A tesztet közel 10 ezren töltötték ki Romániában, 13 ezren Csehországban és Magyarországon 2021. március–áprilisban.
A feleletek alapján kiderült, hogy mindhárom ország esetében a tesztalanyok kétharmadának meggyőződése, hogy többféle alkoholtípus váltott fogyasztása gyorsabb hatást vált ki. A gyártó szerint ez téves, egy standard egységnyi szeszes ital, sör vagy bor ugyanannyi alkoholt tartalmaz, rendszerint 10 grammot, a szervezetre gyakorolt hatás pedig az elfogyasztott mennyiségen múlik.
A kérdőívet kitöltők többsége nem tudja, mennyi időre van szüksége a májnak egy egységnyi alkohol (20 ml tömény ital, egy pohár sör vagy egy deci bor) feldolgozásához. A románoknak csak 14%-a, a csehek és a magyarok 27%-a jelölte meg a helyes választ: egy óra. A válaszadók fele helyesen jelölte meg az alkoholfogyasztás előtt ajánlott óvintézkedéseket: hazajutás megszervezése, megfelelő hidratálás és étkezés. A romániaiak 21%-a szerint alkoholizálás előtt tanácsos eltervezni a hazatérést, 23% említette a megfelelő hidratálás fontosságát és 6% jelezte, hogy italozás előtt enni szokott. Mégis majdnem minden második úgy gondolja, hogy a hasonló testfelépítésű férfiak és nők azonos alkoholfogyasztása egyforma hatást vált ki. Biológiai magyarázata van annak, hogy ez nem igaz: a nők szervezete sokkal kevesebbet tartalmaz az alkoholt feldolgozó enzimből, így ha ugyanannyi alkoholt fogyasztanak, mint a férfiak, erőteljesebb hatásra számíthatnak. A csehek és a magyarok tájékozottabbak: csak 11, illetve 21%-uk gondolta úgy, hogy nincs különbség a nők és férfiak között e tekintetben.
A tévhiedelmek listája ezzel nem ér véget: a romániaiak több mint 36%-a szerint ha csökkenteni akarják a kalóriabevitelt, tanácsosabb csak bort fogyasztani, a sör és a tömény italok ugyanis jobban hizlalnak. A tanulmány készítői eloszlatták a tévhitet: közleményük szerint 200 ml bor 200 kalória, míg 25 ml tömény ital 50 kalória, 330 ml sör pedig csupán 150 kalória. Az ital kalóriatartalma az alkoholtartalomtól, valamint az elfogyasztott mennyiségtől és az adalékanyagoktól függ.
Mit tehet a szülő?
Legyen tisztában az alkoholfogyasztás nemkívánatos következményeivel, beszéljen erről gyermekeivel, higgadtan határozzon meg szabályokat és igyekezzen megkövetelni, betartatni azokat, ugyanakkor jelezze gyermekeinek, hogy mindig számíthatnak rá, kérhetik a segítségét.
P. K. egy tinédzserkorú és egy huszonéves fiatal szülőjeként nemegyszer fuvarozta haza éjszaka nagyobbik gyermekét. Néhány szabályhoz mindig ragaszkodott: mindig tudassák, hol vannak, mikor és hogyan terveznek hazajönni, és mindig legalább egy ismerőssel, cimborával együtt „lógjanak”. Azt mondja, a szűkebb társasággal mindig számontartják egymást a fiatalok, senkit sem „hagynak hátra”, és ha italozást is terveztek, mindig kijelöltek maguk közül egyet, aki aznap, ha nem is marad teljesen szárazon, de inkább csak mutatóba fogyaszt alkoholt: ő „vigyáz” a többiekre.