Csoma Botond: jelenleg nehéz biztos forgatókönyvet felvázolni
Klaus Iohannis államfő kormányalakítási tárgyalásokra hívta csütörtökre a Cotroceni-palotába a parlamenti pártok képviselőit, miután szerdán a törvényhozás a bizalmatlansági indítvány elfogadásával megbuktatta az Orban-kabinetet.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozását, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont egy független miniszterelnök megválasztását javasolta a tárgyalásokon.
A Ludovic Orban vezette PNL-kormányt szerdán megbuktató PSD és a szintén baloldali Pro Románia párt azt állítja: rendelkeznek a jelenleg független Remus Pricopie volt oktatási miniszter által alakítandó kormány beiktatásához szükséges parlamenti többséggel. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a törvényhozók többségének – legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására van szükség.
Szerdán 261 képviselő és szenátor szavazta meg, hogy a parlament vonja meg a bizalmat Ludovic Orban kormányától. Köztük – a két baloldali párton kívül – az RMDSZ harminc törvényhozója is a kormány bukására voksolt, mert csak így lehetett megakadályozni a magyarság számára előnytelen kétfordulós polgármester-választás bevezetését. Az RMDSZ azonban több ízben jelezte, és hangsúlyozta: nem támogatja a PSD visszatérését a hatalomba.
A PNL – Klaus Iohannis államfőhöz hasonlóan – előrehozott választásokat akar, és azt javasolta, hogy az elnök a frissen leváltott Orbant bízza meg ismét kormányalakítással. Az immár korlátozott hatáskörű ügyvivői kormányt vezető pártelnök az elnöki hivatalban akkreditált újságíróknak elmondta: ha megkapja a kormányalakítási felkérést, akkor a PNL össze fog állítani egy kormánynévsort, nem kizárt, hogy ugyanazokkal a miniszterekkel, akiket éppen leváltott a parlament, de nem fogja megszavazni saját kormánya beiktatását. Ezzel a parlament feloszlatása alkotmányos feltételeinek teljesülését próbálják elősegíteni, ugyanis akkor lehet feloszlatni a törvényhozást és előrehozott választásokat kiírni, ha a kormány bukását követően a parlament két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét. A PNL másfelől arra az esetre akarja így bebiztosítani magát, ha a baloldali parlamenti többség nem lesz hajlandó saját mandátuma lerövidítésére voksolni, és inkább bizalmat szavaz a jobboldali elnök miniszterelnök-jelöltjének.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az államfővel folytatott egyeztetés után közölte: az RMDSZ nem javasolt miniszterelnök-jelöltet, hanem a szövetség megvárja, kit jelöl Klaus Iohannis erre a tisztségre, de az biztos, hogy „nem fogunk új többséget alkotni a PSD-vel a parlamentben”. Az államfőnek elmondták továbbá, szükségesnek tartják az előrehozott választást, ám abban a formában, ahogy azt a PNL sürgősségi kormányrendelete szabályozná, aggályos és alkotmányellenes. Ludovic Orban kormánya lehetővé tenné ugyanis, hogy egy napon lehessen megszervezni az önkormányzati és a parlamenti választást, ami felülírná az alkotmánybíróság egyik korábbi döntését. Ugyanakkor sürgősségi kormányrendelettel módosítanának a megyei körzetekre osztott választási rendszeren is, így a polgárok – függetlenül attól, hogy hova szól a lakcímük – bármelyik megyei listára szavazhatnak. „Ha például Kolozsváron 100 ezer egyetemista szavazna pótlistára, a szavazatuk eltorzítaná a Kolozs megyei eredményeket. Amennyiben ez megjelenik a Hivatalos Közlönyben, arra kérjük a nép ügyvédjét, hogy emeljen ellene óvást az alkotmánybíróságon” – közölte az RMDSZ.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a párttal választási szövetségben lévő, parlamenti képviselet nélküli Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnökét, Dacian Cioloş volt kormányfőt javasolta miniszterelnöknek. Dan Barna pártelnök közölte: az előre hozott választások kiírását tartják jelen helyzetben a legmegfelelőbb megoldásnak Románia számára. „Ezért nem szavazzuk meg a következő kormányt, hogy még egy lépést tegyünk az előrehozott választások felé” – hangoztatta Barna, hozzátéve: ragaszkodnak a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséhez.
A Cotroceni-palotában folytatott egyeztetés után Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke kiemelte: elmagyarázta az elnöknek, hogy a PMP törvényhozói azért nem vettek részt szerdán a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson. Közölték: nem támogatják az előrehozott választásokat, és csak azzal a feltétellel hajlandók esetleg támogatni egy újabb Orban-kormány beiktatását, ha az vállalja, hogy sürgősségi rendeletet ad ki a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről.
Az előrehozott választások kiírása nem jó megoldás – közölte Călin Popescu-Tăricenau, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke. Szerinte ez jelentéktelen időnyereséget jelentene. Hozzátette ugyanakkor: az ALDE nem javasolt miniszterelnök-jelöltet, de kormányiktatásügyben nyitottak a tárgyalásra.
Remus Pricopiét javasolja a Pro Románia egy nemzeti egységkormány élére – jelentette ki Victor Ponta pártelnök. Hozzátette: a párt képviselői nem fognak megszavazni egy Ludovic Orban vezette kormányt, ahogyan három hónappal ezelőtt sem tették.
Varujan Pambuccian képviselő az államfővel folytatott konzultáció után közölte: a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója nem akar előrehozott választásokat, és támogatni fogja azt a miniszterelnök-jelöltet, akit Klaus Iohannis felkér kormányalakításra.
Puskás Bálint is megerősítette: Iohannis nem jelölheti újból Orbant
Az államfő alkotmánysértést követ el, ha ismét Ludovic Orbant kéri fel kormányalakításra – vélekedik Adrian Toni Neacşu, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja. Ha ezt megteszi, az alkotmánybíróság biztosan reagálni fog, tette hozzá.
A Cotidianul idézi az alkotmánybíróság 2014-ben hozott rendeletét, amely meghatározza, hogy az államfőnek milyen szerepe lehet a kormányfő személyének a kijelölésében. Eszerint Románia elnöke legfennebb döntőbíró, közvetítő szereppel bír ebben az eljárásban, hatásköre arra terjed ki, hogy az abszolút parlamenti többséggel rendelkező párt, vagy koalíció jelöltjének adja a kormányalakítás jogát, vagy ha nincs ilyen, akkor azt a jelöltet kérje fel, amely mögött a legnagyobb parlamenti többség áll.
Puskás Bálint volt RMDSZ-es szenátor, aki 2007–2016 között az alkotmánybíróság tagja volt, kérdésünkre megerősítette: Klaus Iohannis sem erkölcsi, sem alkotmányos szempontból nem jelölheti még egyszer a liberális Ludovic Orbant. Egyrészt az a személy, akitől a parlament megvonta a bizalmat, erkölcsileg nem tarthat igényt újabb mandátumra. Másrészt erről az alkotmánybíróság korábban már kifejtette álláspontját. Puskás szerint a román demokrácia csődje lenne, ha Orban felkérésére mégis sor kerülne.
„Az államfő azt kérhet fel kormányalakításra, akit csak akar!” – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke. Értelmezése szerint, ha nincs olyan párt, amelyiknek abszolút többsége van, akkor bárkit kijelölhet, az alkotmány ugyanis nem beszél pártszövetségekről. Emlékeztetett: 2015-ben is ez volt a helyzet, amikor Klaus Iohannis a pártfüggetlen Dacian Cioloşt jelölte.
