Macron: Még szebb lesz az újjáépített Notre-Dame

Macron: Még szebb lesz az újjáépített Notre-Dame
Az újjáépített Notre-Dame még szebb lesz - mondta kedd este Emmanuel Macron elnök az Élysée-palotából a francia televízió által közvetített beszédében.

„Rajtunk múlik, hogy a katasztrófát lehetőséggé változtassuk, hogy összefogjunk, mélyen elgondolkodjunk és jobbak legyünk, mint eddig. Rajtunk múlik, hogy megtaláljuk a közös nemzeti programunkhoz vezető utat” – mondta Emmanuel Macron. Az elnök ismét tisztelgett a lángokkal tizenöt órán át küzdő tűzoltók előtt.

Macron már hétfőn bejelentette, hogy aláírásgyűjtést szervez a székesegyház újjáépítésének finanszírozására. Az elnök által tervezett gyors felújítás 2024-ben fejeződne be, amikor a francia főváros szervezi meg a nyári olimpiai játékokat.

Rövid beszédében az elnök közölte, hogy határozatlan időre elnapolja a jobb életkörülményekért hónapok óta tüntető sárgamellényesek mozgalmának hatására tervezett intézkedések bejelentését. „Most nem ennek van az ideje” – mondta.

Putyin orosz restaurátorok segítségét ajánlotta fel

A legjobb orosz restaurátor szakemberek segítségét ajánlotta fel a székesegyház helyreállításához Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Macronhoz intézett táviratában Putyin egyúttal együttérzését fejezte ki a francia államfőnek és népnek a történtek miatt.

„A Notre-Dame Franciaország történelmi jelképe, az európai és a világkultúra felbecsülhetetlen kincse, az egyik legfontosabb keresztény szentély. Az ezen az éjjel Párizsban történt tragédia a fádalom visszhangját keltette az oroszok szívében” – hangzott az üzenet.

Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy a székesegyházat sikerül majd helyreállítani, és felajánlotta, hogy ennek érdekében Franciaországba küldje a legjobb orosz szakembereket, akik gazdag tapasztalatra tettek szert a világ kulturális örökségéhez tartozó emlékművek, beleértve a középkori építészet alkotásainak helyreállításában.

Baleset miatt indított nyomozást az ügyészség

A párizsi ügyészség baleset miatt indított nyomozást a Notre-Dame katedrálisban pusztító tűz ügyében, nem vetették fel lehetőségként a gyújtogatást. Médiaértesülések szerint a hétfőn keletkezett tüzet a tetőszerkezeten zajló építési munkálatok is kiválthatták.

Patrick Chauvet, a katedrális igazgatója elmondta, hogy a lángok nem érték el a katedrális kincstárát. Az egyik legfontosabb ereklyét, Jézus Krisztus töviskoronáját, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről, sikerült kimenteni, és a párizsi városházán helyezték el. A megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája is. Chauvet szerint minden tűzvédelmi óvintézkedést megtettek, volt egy alkalmazott, aki naponta háromszor ellenőrizte a tetőszerkezetet a tűz elkerülése érdekében.

Száznyolcvan év kellett a templom befejezéséhez

A gótikus székesegyházat, a Miasszonyunk templomát, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres 19. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét. 

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését. 

Az uralkodók – I. Ferenc királytól Napóleon császárig –rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszítettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely “sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok “sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak. 

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, és az érseki palotát romba döntötték.

Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.  

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter. 

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

Az ünnepelt, de időnként elhanyagolt székesegyház

A székesegyházat a francia történelem során hol ünnepelték, hol viszont mellőzték és elhanyagolták – mondta Claude Gauvard történész, a középkor ismert szakértője, aki könyvet írt a gótika e remekművéről.

Arra a kérdésre, mit képvisel a párizsi Notre-Dame Franciaország történelmében, a történész kifejtette: „Ez Párizs egyik jelképe, a béke, az egység és az egyetértés jelképe, amelyben évszázadok óta hálaadó miséket mutattak be, és amely különleges helyen áll, a város szívében. A székesegyház előtti téren van a nullás kilométerkő.”

„Számomra ez talán az egyik legkiegyensúlyozottabb székesegyház, amely egyfelől az őt alkotó művészek és mesterek munkáját jelképezi, ugyanakkor az évek során volt, hogy nagyon szerették, de olyan is, hogy elhanyagolták”, mellőzték – mondta.

„A Notre-Dame-ot az évente milliószámra látogató franciák és a külföldiek nagyon szeretik, de bizonyos vagyok benne, hogy anélkül járnak ki-be rajta, hogy értenék, mit jelent számunkra valójában” – fejtette ki Gauvard.

Az épületen a reneszánsz idején és a 18. században számos csonkítást hajtottak végre, nem haboztak a timpanonba kaput vágni, hogy beférjen a királyi baldachin. A 19. században Prosper Mérimée és Victor Hugo íróknak, illetve Eugene Viollet-le-Duc és Jean-Baptiste Lassus építészeknek köszönhetően nyerte vissza eredeti gótikus formáját.

A történész szerint nem tettek elég erőfeszítést a székesegyház karbantartására sem. Úgy vélte, hogy jelenleg folyó munkáknak éppen idejük volt már, sőt el is késtek kissé velük. Elmondta, hogy a tatarozás előtt fent járt a huszártorony tövénél, ahol egy háló tartotta a lehulló köveket, hogy ne zuhanjanak alá.

A székesegyház helyreállításával kapcsolatban Claude Gauvard megjegyezte, hogy a ledőlt huszártorony helyreállítása nem lesz nehéz feladat, hála Viollet-le-Duc terveinek, aki nélkül a katedrális már nem állna. Ő állította helyre a – francia forradalomtól függetlenül – 1792-ben ledőlt huszártornyot. Megsemmisült azonban az „erdő”, a tetőzetet tartó hatalmas faszerkezet.

A Notre-Dame problémája, hogy egyszerre több szervezetnek van felette joghatósága: az érsekségnek, a párizsi városházának és a műemlékvédelmi hivatalnak. Így sokkal nehezebb a karbantartása is – emelte ki Gauvard. „Remélem, hogy lesz adománygyűjtés a munkálatok finanszírozására, mert ez nagyon sokba fog kerülni” – hangsúlyozta.