Közel 200 évet várhatunk a férfiak és nők közti gazdasági egyenlőségre
Évek óta közzéteszi jelentését az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékról az Európai Unióban, és az adatok azt mutatják, hogy szinte arasznyi változás sem történik a különbség csökkenésében. A legújabb ilyen jellegű jelentést a napokban hozták nyilvánosságra, és a bizottság szerkesztőségünkhöz is eljuttatott összefoglalójából kitűnik: a legfrissebb számadatok szerint az Európai Béregyenlőség Napja idén november 3-ára tehető, tehát ezután, november 4-étől mondható, hogy a nők gyakorlatilag ingyen dolgoznak év végéig. A bérszakadék minden uniós tagországban fennáll, különböző arányban, és idén Romániában a legjobb a helyzet: itt a legkisebb az eltérés nők és férfiak bérezésében. Az európai uniós átlag-különbség nők és férfiak órabére között 16,7%, a legnagyobb mértékű a bérszakadék Észtországban (28,1%), és legkisebb tehát Romániában (4,5%) – derül ki a közlemény táblázatából. Példaként még néhány adat az unió többi tagországából a nők és férfiak bruttó órabérének eltéréséről: Ausztria és Németország 22,2 valamint 22,3%; Csehország 22,5%; Hollandia 16,1%; Franciaország 15,5%, Magyarország 15,1%; Horvátország 10,4%; Lengyelország 7,7%; Olaszország 6,1%.
Az évi bruttó kereset tekintetében a fennálló különbség a férfiak javára Romániában 26,9%, az európai uniós átlag ebben az esetben 39,8%.
A jelentés készítői szerint az adatokból az derül ki, hogy amennyiben Európában egy férfi november 3-ától beszüntetné a munkát, akkor erre az évre a fizetése egyenlő lenne egy olyan európai nő bérével, aki viszont tovább dolgozna december 31-ig. Az európai biztosok úgy vélik, ez a helyzet igazságtalan, fenntarthatatlan, elfogadhatatlan, az egyenlő bérezés elve pedig nem csak európai alapvető érték, jog.
Romániában úgy vélik, hogy itt a bérkülönbséget a betöltött állások milyensége okozza többek közt, hiszen a nők elsősorban a gyengébben fizetett munkakörökben dolgoznak: oktatás, egészségügy, szociális ellátás. Továbbá a másik ok az életkorral függ össze, meg a munkaidővel, mivel több nő dolgozik csökkentett munkaprogrammal, tehát részmunkaidőben, amely a bérezését is befolyásolja.
Az Európai Bizottság a bérkülönbség okainál még a következőket is felsorolja: jobban fizetett vezetői pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltenek be; egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy idős rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 26 órát, azaz naponta majdnem 4 órát. További ok a bérkülönbségre a szegregáció az oktatásban és a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak.
A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM JELENTÉSE
n A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) friss jelentéséből az derül ki, hogy évente átlagosan 39 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak: például Magyarországon a nők 46 perccel dolgoznak többet naponta, mint a férfiak, Románia esetében erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a felmérésben. A nemek közötti szakadékról szóló Global Gender Gap Report szerint a nők naponta áltagosan 50 perccel dolgoznak többet, mint a férfiak – írta a BBC News. A 144 országra kiterjedő jelentés szerint a nem fizető munkák, mint a háztartásvezetés, a gyermeknevelés vagy az idősgondozás, még mindig a nőkre rónak terheket, és akár 170 évbe is telhet mire sikerül elérni a nemek közötti gazdasági egyenlőséget. A jelentés szerint a férfiak ugyan 34 százalékkal több fizető munkát végeznek, mint a nők, de továbbra is a nők töltenek több időt a nem fizető munkákkal. Indiában, Portugáliában és Észtország évente több mint ötven, Nagy-Britanniában csaknem 12 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak. A vizsgált országok közül mindössze hatban dolgoznak több órát a férfiak, mint a nők, és ezen országok közül három skandináv állam, amelyekben a gyermekek gondozását lehetővé tevő szülői szabadság viszonylag egységesen osztható el férfiak és nők között. Összesítve a nemek közötti egyenlőség tekintetében Izland került az első helyre, utána Finnország és Norvégia következik a sorban, Románia a 76., Magyarország a 101. helyen áll.
