Románia képviseletében Klaus Iohannis államfő vesz részt a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek július 9–11-e között zajló értekezletén. Amint a román elnöki hivatal közleményében rámutat, Románia idén immár második évtizedét ünnepli a NATO-tagságnak, amely – mint fogalmaznak – a történelem legszilárdabb biztonsági garanciáit nyújtotta a román állampolgároknak.
A román elnöki hivatal a washingtoni csúcstalálkozó előtt kiadott közleményében rámutat: a NATO a történelem legerősebb politikai-katonai szövetsége, amely az Ukrajna elleni háború kitörése óta eltelt nehéz időszakban is bizonyította, hogy a szövetségesek egysége, szolidaritása és elszántsága a legfőbb stratégiai előnye. Az elnöki hivatal közlése szerint Klaus Iohannis elnök Washingtonban hangsúlyozni fogja, hogy Románia erős és felelősségteljes szövetséges, a biztonság és a stabilitás fontos biztosítója a Fekete-tenger térségében és azon túl.
„A NATO-tagság a demokratikus Románia fejlődésének egyik szilárd alapja, és az ország mélyen elkötelezett az európai és euroatlanti biztonsági struktúra iránt” – áll a sajtóközleményben.
Az elnöki hivatal összegzése szerint a NATO-csúcstalálkozón a vezetők fontos döntéseket fognak hozni az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatás megerősítéséről, kiszámíthatóvá tételéről. A szövetséges vezetők a kollektív védelem és elrettentés további megerősítéséről és korszerűsítéséről is megállapodnak. A csúcstalálkozó programja magában foglalja a NATO három magas szintű ülését, többek között Ukrajnával, az Európai Unióval és a NATO indo-csendes-óceáni partnereivel folytatott egyeztetések formájában, valamint egy évfordulós rendezvényt. Több hivatalos dokumentumot is elfogadnak majd, köztük a csúcstalálkozó nyilatkozatát és a NATO-Ukrajna Tanács nyilatkozatát.
Amint a híradó.hu portál a csúcstalálkozóval kapcsolatban írt összegzésében rámutat, a háború kitörése óta eltelt két év folyamán a 2022-es madridi és a 2023-as vilniusi csúcstalálkozókon számos olyan döntés született, amelyek a kollektív Nyugat Ukrajna-politikája pilléreinek tekinthetők. A szervezet 2022-ben az orosz–ukrán háború kitörésének évében fogadta el új stratégiai koncepcióját: a madridi koncepciónak is nevezett NATO-doktrína alapelveit a 2022. június 29-én tartott gyűlés zárónyilatkozatában is rögzítették. Ugyanakkor 2022-ben döntöttek a többnemzetiségű hadtestek felduzzasztásáról, illetve a NATO keleti határára – elsősorban Romániába és Lengyelországba való – telepítéséről, a magas készültségű, gyorsreagálású erők létszámának növeléséről, 40 ezer főről 300 ezer főre, valamint a védelmi képességek növelését célzó felszerelés és nehézfegyverzet telepítéséről is, szem előtt tartva a légvédelmi és rakétavédelmi képesség megerősítését.
Az ezt követő – vagyis a 2023-as vilniusi – NATO-csúcson a megfogalmazás annyiban módosult, hogy ameddig a szervezet Kínára kihívásként, addig Oroszországra a legnagyobb közvetlen fenyegetésként kezdett tekinteni.
Tavaly döntés született a szövetséges reakciós hadtest megalakításáról, illetve a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi programjának a bővítéséről is többek között.
Jens Stoltenberg idén utolsó alkalommal vezeti a szervezet csúcstalálkozóját, mivel októbertől új főtitkár, a júniusban megválasztott Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök veszi át a szövetség vezetését.
