A romániaiak költenek szinte a legtöbbet tanfelszerelésekre
A legfontosabb, mondhatni megkerülhetetlen cikk minden gyermek számára az iskolatáska, amelybe sok mindennek kell beleférnie úgy, hogy az mégse legyen nagyon nehéz. A gyermek egészsége érdekében arra kell figyelni a táska kiválasztásánál, hogy az üresen ne legyen súlyosabb egy kilogrammnál, telepakolva pedig ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10%-át. Előbbivel elviekben minden rendben, utóbbit viszont nehéz betartani például akkor, ha a tanuló már A4-es méretű füzetbe ír, s a tankönyvet is kötelező vinnie, a napi minden (5-6, vagy akár 7 órára), esetleg valamiből munkafüzet is van…
Romániában az említett portál által vizsgált honlapokon egy táska átlagára 55 lej körüli, az írószerekre, füzetekre, borítókra pedig a szülőknek további 43 lej körüli összeggel kell számítaniuk. A rajzfelszerelés átlagára 74 lej, ennél nagyobb kiadást már „csak” a tornafelszerelés beszerzése jelent: a tréning, fehér trikó, tornacipő ára 78 lejtől a csillagos égig érhet.
Mindent összevetve az elsőosztályos tanulónak az iskolai oktatásban való elindítása Romániában legkevesebb 250 lejbe kerül, ami az átlagbér mintegy 13 százalékával ér fel, aki pedig mindenből a legjobb minőséget akarja beszerezni, annak akár a fenti összeg négyszeresét is ki kell kotornia a zsebéből. Összehasonlításképp, más EU-s országokban az iskolakezdés jóval kisebb anyagi terhet jelent, de vannak nálunk rosszabb helyzetben lévő, az unión kívüli országok is: a felmérés alapján Németországban az átlagfizetés 4,7%-át költik tanszerekre, Szlovákiában a 10%-át, Oroszországban 18%-át, Ukrajnában 25%-át, Moldovában 36%-át, Nigériában 54%-át... Tény, hogy a fejlett államokban, mint Svédország, Kanada, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Szaud-Arábia és Egyesült Arab Emírségek, a tanévkezdő kiadások nem haladják meg a 4%-os küszöböt.
A romániai kereskedők szerint az idei szeptemberi keresletben bőkezűség mutatkozik, mivel a szülők – a bérek növekedése következtében – hajlandók a tavalyihoz képest akár 10–20%-kal is többet költeni ilyen célra.
Szerkesztőségünkben a gyermekes kollégák körében végzett „ad-hoc” felmérésünk ezt nem feltétlenül támasztotta alá, pontos összeget pedig senki sem tudott kiszámolni. Egyesek már megvásárolták a szükséges füzetek, írószerek, kellékek egy részét, de a többivel kivárnak az első szülőértekezletig, hiszen akkor derül majd ki, pontosan miből mennyi szükséges. A tornafelszerelés évről évre „lecserélendő”, hiszen a gyermekek általában kinövik vagy szétrúgják a cipőt, éppen ezért kár valami márkás cuccot venni, fő, hogy kényelmes legyen, esetleg tartsa a bokát. Iskolatáskánál megéri nem a legolcsóbbat, hanem a középkategóriásat választani, hiszen anyaguk tartósabb, a zipzár se romlik el olyan könnyen, így ha drágább is, biztosan kibír egy évet, szerencsés esetben kettőt is. A radír viszont mindig fogyóeszköz, abból sosincs elég, a toll hegye pedig általában fél évet bír ki, mielőtt végérvényesen elgörbülne. Sok szempontból hasznosabbak az – értelemszerűen jóval drágább – ún. rollertollak, ezeknek ráadásul törlőfejük is van. Másfelől, sok esetben nem is egy új iskolatáska és annak felszerelése kerül sokba, hanem a tanítók-tanárok által kért munkafüzetek, segédanyagok vagy „spéci” angolkönyv, feladatgyűjtemény (mert például nincs a tantervnek megfelelő tankönyv). Ezen felül pedig még van adott esetben az osztálypénz (például közösen vásárolt temperára, papírzsebkendőre, egyebekre), egyes iskolákban egyenruha/póló, egy-egy bábszínházi vagy egyéb belépő, s van, ahol opcionálisan heti egy tornaóra helyett úszni járnak a gyerekek.