Bemutatóra készül a kolozsvári Puck Bábszínház
Az esemény több szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen nemcsak Kovács Géza kolozsvári első rendezését láthatják a Puck Bábszínházban, de a szöveganyagban is különleges motívumokat, szereplőket fedezhetnek fel. A mese egyik fő inspirációja a Puck Bábszínház udvarán álló szőlőfa, amely több generáció számára is egyfajta találkozási pont volt, így az előadás több szálon kapcsolódik a kolozsvári bábszínházhoz, illetve Kovács Ildikóhoz, az intézmény egykori rendezőjéhez, a magyar bábjátszás egyik legfontosabb alakjához, aki emlékének ajánlja az előadást a rendező. Az alkotócsapatot különleges kapocs fűzi Kovács Ildikóhoz, hiszen mind tanítványaiként, mind pedig a közös munka során rengeteget tanultak tőle. Az előadásban így több szereplő is megjelenik Kovács Ildikó egykori rendezéseiből, a látványvilágban is találhatunk több utalást az ő munkáira, világára. Ugyanakkor az előadás zenéjéhez is inspirációként szolgált korábbi előadásainak zenei anyaga.
A szőlőfa meséje a volt és a van, a lesz és az elmúlt határára kalauzol minket, egy városba, annak is az egyik udvarába, ahol a csodálatos szőlőfa növekedik. Az udvarnak királya is van, Tóbiás, s a királynak van gyönyörűséges leánya, Lelkecske, kinek énekétől öröm költözik minden szívbe. Irigykedik is Tóbiásra a környék összes királysága, de irigykedik a rettegett Csaó császár is, aki elhatározza, hogy megszerzi ezt a két kincset. Szerencse, hogy az udvarban él egy derék legény, Zsiga deák, aki ha kell, elindul a királylány megmentésére. „Ám, ha többet elmesélnének a történetről, talán már el sem jönne senki megnézni az előadást, mert ki lenne kíváncsi olyan mesére, amelynek már ismeri az elejét és a végét is?” – írják az előadás beharangozójában, de annyit azért még elárultak, hogy Zsiga deáknak sok izgalomban lesz része, és sok jó barátra lel a kalandok során, végül pedig megleli az utat oda, ahol még teremnek csodák.
