2 éjjel és 3 nap szülőknek, tanároknak, családoknak, gyerekeknek, mesemondóknak
Mesemondók, mesélő és meséket éltető szakemberek, érdeklődő szülők, pedagógusok, mesekedvelők, kíváncsiskodók, legyetek résen, 2 éjjel és 3 nap járjuk be Kolozsvárt így is, úgy is, itt is, ott is a mesefolyammal! Miként meséltek régen, hogyan mesélünk ma? Térképezzük fel együtt, honnan jövünk, merre tartunk jelenleg a meseösvényen. Előadások, beszélgetések, műhelyek és szórakoztató mesés tevékenységek lesznek ebben segítségünkre, hazai és határon túli szakemberek bevonásával. Ezzel indít a kolozsvári mesekonferencia eseményleírása, most pedig górcső alá vesszük, miféle Tekergők keverednek is majd kincses városunkba május 26–28-án.
Mesetorna, mese és tévé, revival mesemondás
 |
A Vót, hol nem vót csángó népmesekötet kiadásának történetéről és fogadtatásáról, valamint a kötet tájnyelvi sajátosságairól és nyelvtörténeti értékéről beszél előadásában dr. Zakariás Erzsébet néprajzkutató, színháztörténész, a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Folklórarchívumának tudományos munkatársa. Körüljárja a kötetbe foglalt mesék nyelvi világának fontosságát nemcsak a népmese és a nyelvtörténet kutatói, de a szakmán kívüli hallgatóság szempontjából is.
Kecskés Karina színésznő, mesemondó, drámapedagógus, háromgyermekes édesanya olyan előadással érkezik, amelynek témája, mint mondja, évek óta foglalkoztatja és hatalmas dilemma az életében (mint minden szülőnek...): a mesemondás és a tévénézés a gyermekek hétköznapjaiban.
A revival mesemondásról, avagy a népmesék XXI. századi életéről tart előadást a mesekonferencián Gregus László mesemondó, improvizációs színész, gyógypedagógus, majd másnapi műhelyfoglalkozásán a Tekergő Mesetáborok egy napját élhetjük meg. A Tekergő Meseösvény Közhasznú Egyesület nyáron már több éve Tekergő Mesetáborokat szervez kisebb-nagyobb gyerekeknek. A táborok fókuszában a mesék állnak, ezek köré épül minden foglalkozás. A gyerekekkel közösen meséket szőnek, majd különféle drámapedagógiai eszközökkel és közös alkotásokkal életre is keltik azokat. A műhelyfoglalkozáson bepillanthatunk a tábor egy napjába, kipróbálhatjuk, milyen eszközökkel játszanak a gyerekekkel és hogyan kel életre egy új mese.
Mesetorna műhelyfoglalkozást tart az óvodás kori mesés mozgásfejlesztésről Zámborszky Eszter mesemondó, tánc-, dráma- és mesepedagógus. Az érdeklődőknek megmutatja, hogyan kapcsolja a mesékhez a különböző mozgásfejlesztő gyakorlatokat. A nagymotoros készségfejlesztés, a testtudat, a térbeli orientáció kerül a fókuszba. A foglalkozásokon a gyerekek mesehősökké válnak és kalandos útjuk során játszva mozgatják meg minden porcikájukat.
Tarts te is mesés szülői értekezletet!
Relaxáló-lélektápláló komolyzenés szülői értekezletben volt már részem, sőt az is előfordult, hogy gyertyát gyújtottunk, sálat kötöttünk a szülőin a tancival, de ugyanbiza ki hallott már mesés szülői értekezletről...? Márpedig létezik, s Csortán Hajnal pedagógus és Fülöp Andi elemi tagozatos tanár, mindketten Tekergő mesemondók be is mutatják műhelyfoglalkozásukon.
Megy ez felnőttekkel is! A képen éppen egy képzés zajlik TEKERGŐ MESEÖSVÉNY/FACEBOOK
A pedagógus döntése az, hogy hogyan, miként tervezi, szervezi és tartja meg a szülői értekezleteket, milyen hangulatot varázsol, miként vezeti a beszélgetést, a játék fonalát. Van más út is, mint a hagyományos forma. Lehet úgy is szülői közösséget építeni, konfliktusokat megbeszélni, adott helyzetekre reagálni, hogy a mese, a mesélés az, ami megadja a szülőkkel való együttlét gerincét. És még ennél sokkal többet, ha a mese az együttlét élményévé válik, mert játszunk, mert beletekeredünk a mese érzésvilágába, mert megtaláljuk a mesében a rendet, az igazságot, az üzenetet, a tanítást. A műhely ahhoz ad segítséget, hogy a pedagógus értékes lehetőségként tekintsen a mesékre, a szülők pedig felfedezzék a mesélés, mesehallgatás örömét. A három székláb – mese, pedagógus, szülő – mellett negyedik a gyermek, a pedagógusok és szülők közös kincse, akinek tanulási körülményeinek, lehetőségeinek, környezetének és hangulatának alakításában a pedagógus és a szülő együttműködése nagyon meghatározó.
Mesejáró térképpel gyermek- és felnőttlélekhez
Két műhelyfoglalkozást is tart a kolozsvári konferencián Tátrai Vanda, a magyarországi Farkaskő művésztelep egyesület alapítója, a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület közös Ökológiai Kutatócsoportjának vezetője: Mesejáró térképes műhelyt és MeseErdő Ökoműhelyt.
A legtöbb szülő életében előbb-utóbb elérkezik a pillanat, amikor arra vágyik, bárcsak lenne egy iránytűje gyermeke világához, amelyből legyünk bármilyen gondoskodó szülők, sokszor mégis csupán a felszínt láthatjuk, hiszen gyakran maga a gyermek sem tudja megfogalmazni, mit érez, mi történik vele. Nos, a mesetérkép beválhat, ráadásul nemcsak gyermekeknél: használhatjuk magánrendelőben, iskolában, könyvtárban, gyermek- vagy felnőttcsoportban, de akár otthon a konyhában is.
– Amikor gyerekeim születtek sokszor éreztem, hogy bár sokat beszélgetünk, játszunk, mesélünk, mégsem tudom, mit éreznek valójában, milyen az ovistársaik között, vagy milyen az osztály hangulata. Ha kérdeztem „Mi volt az oviban, suliban”, jött a sokaknak ismerős válasz: „Semmi különös”. De én nem különös dolgokra voltam kíváncsi, szerettem volna a gyerekeim lelkét jobban megérteni. Ahogy elkezdtem mesékkel foglalkozni, és sorra jártam Boldizsár Ildikó, Bajzáth Mária és Luzsi Margó képzéseit, egyre többet tanultam a mesék rendteremtő erejéről, a mesetérkép használatáról, arról, hogy a mese a gyerekek nyelve. Megfogalmazódott bennem, hogy miért is ne próbálnám ki otthon ezt az izgalmas kalandot, és megrajzoltam a saját térképemet meseország birodalmairól. A konyhában kifüggesztett térkép bombaként robbant a családban, és a gyerekek egy kakaó mellett szívesen elmondták a mesék nyelvén, miként érzik magukat. Konyhánk kedvenc díszére hamar rákaptak a felnőttek és vendégeink is. Az évek alatt aztán nagy méretű, mindent kibíró változatát próbára tettük egyesületünk felnőtt és gyerek mesecsoportjaiban, osztályokban, táborokban is. Az eredmény egy különleges gyerekbarát, vidám, mégis nagyon mély gondolatokat előhívó „munkatárs” megszületése. Sokat változott, csiszolódott a tapasztalatok és a kutatás által, így született meg jelenlegi formájában a Mesejáró térkép mesehős kártyákkal és a csoportokban jól használható más mesés játékokkal együtt – ismerteti a módszer megszületését honlapján Tátrai Vanda. Ezt az eszközt próbálhatjuk ki a saját élményű, mesejáró térképes műhelyfoglalkozáson. A magyar népmesevilág emblematikus helyszíneit megelevenítő térkép és a hozzá kapcsolódó gyakorlat hasznos lehet gyors felmérésben, osztályokban, óvodákban, mesecsoportokban, gyerekfoglalkozásokon, önismereti munkában, csapatépítésben, fantázia- és képzeletfejlesztésben, énerősítésben, alkotómunkában, tábori programokban.
Tátrai Vanda másik foglalkozása a 2014-ben alapított MeseErdő Ökoműhelyt ismerteti, amely a mesét, környezetvédelmet és művészetet kapcsolja érdekes módszerré. Ebben meseterápiás és természetművészeti tapasztalataikat a távol-keleti shinrin yoku, az „erdőfürdő” gyakorlatának fonalára fűzték fel. A kísérlet az évek során új módszerré vált, az ember és természet kapcsolatát szorosabbra fűzni hivatott komplex szemléletváltó gyakorlattá, új lehetőségként az ökológiai nevelésben is. A Heltaiban kezdődő MeseErdő műhellyel közös szabadtéri sétán járhatunk utána, hogyan is éleszthetjük fel mesével és alkotással elfeledett, kölcsönösen gyógyító kapcsolódásainkat a természethez.
Óvodásoktól maturandusokig: mesetekergők az osztályodban
Mese a nagyenyedi kollégiumban TEKERGŐ MESEÖSVÉNY/FACEBOOK
A konferencia ideje alatt garmadával érkeznek mesemondók a kincses városba, ezért most intézmények, óvodai, iskolai közösségek, csoportok is mesélni hívhatják őket. Egy-egy tanóra keretében alkalmat teremtenek az élőszavas mesemondásra, közös játszásra, éneklésre, mondókázásra. Programjaikat az adott korosztály igényei mentén alakítják, hiszen – mint hirdetik – a mesék, akárcsak a gyereksereg, fiatalság, sokszínűek: vannak tréfás mesék, tündérmesék, tanulságos mesék, legendák, mítoszok stb. A mese nemcsak a kicsiké, élményben gazdag mesefoglalkozásokat kínálnak a nagyobb korosztálynak is. Óvodai kiscsoporttól egészen 12. osztályig várják az érdeklődő közösségek jelentkezését, részvételi díj fejenként 10 lej.
Osztályvezetők, pedagógusok, kapcsolattartók az esemény Facebook-oldaláról elérhető űrlap kitöltésével jelentkezhetnek május 20-ig.
Így jelentkezz a mesekonferenciára!
A konferencia több programja részvételi díjköteles és a műhelyfoglalkozások létszámhoz kötöttek, emiatt előzetes regisztrációra van szükség. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, ezért a részvételi díj teljes összege csupán 80 lej. A jelentkezési ívet az esemény Facebook-oldaláról érhetjük el, ott jelölhetjük be a programokat, amelyeken szeretnénk részt venni és a más lehetőséggel nem rendelkező távolabbról érkezőknek a kolozsvári szinthez képest viszonylag kedvező árú szállást és ellátást is ajánlanak, amit külön kell fizetni és igényelni az űrlapon.
A konferencia szervezői: a „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesület, a Tekergő Meseösvény Közhasznú Egyesület és a Szóperencia Egyesület.
A programok zöme a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban (JZSUK) és a Heltai Folk Centerben zajlik. A nyitónap hangsúlyosabban a tudományé: május 26-án, csütörtökön délután dr. Keszeg Vilmos, drd. Luka Éva és dr. Tekei Erika tart előadást a JZSUK dísztermében a népmesék előadásáról, az azokban megjelenő isteni gondviselésről és istenítéletről, valamint a népmeseszövegek változ(tat)ásairól. Minden napot kiegészítő programok zárnak: csütörtökön este 8-tól Mesekocsma lesz a Heltaiban, pénteken Világmesék (keleti népek meséi, zenéi tánckísérettel) a Planetáriumban – ezekhez nem kell belépőt váltani, ingyenesek, de a helyszínen adományokat elfogadnak. A konferencia szombat délután családi programmal zárul: az érdeklődőket a botanikuskertbe várják.
Mesével utat nytini gyermek- és felnőttlélekhez TEKERGŐ MESEÖSVÉNY/FACEBOOK
