Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint a mobilitásra készen álló munkanélküli fiatalok 21 százaléka kizárólag lakhelye szerinti országban költözne másik településre, míg 12 százalékuk lenne hajlandó egy másik uniós tagállamba költözni munkavállalás miatt. További 17 százalékra tehető azok száma, akik elhagynák az unió területét is azért, hogy munkába állhassanak.
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
Az Európai Unió (EU) országaiban élő csaknem 20 millió gyermek volt kitéve tavaly a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának; az uniós tagországok közül Romániában volt a legmagasabb az arányuk – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.