Az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus idején - a helyi albánok becslése szerint - mintegy 800 ezer albánt űztek el otthonából a szerbek. Közülük körülbelül 440 ezren Észak-Macedóniában találtak menedéket. A múzeumvonatot éppen ezért a koszovói-észak-macedón határon állítják fel, hogy emlékeztesse az arra járókat a koszovói albánok legnagyobb mértékű elvándorlására.
A dízelmozdonyon és a három kupékocsin már elkezdték a munkálatokat, és a kiállítást még várhatóan idén, a kiűzetés huszadik évfordulóján átadják.
A szerb-koszovói konfliktus idején mintegy 13 ezer helyi albán vesztette életét.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.
A légicsapások után kilenc évvel, 2008-ban Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Miközben a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, Szerbia mellett öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Románia -, valamint Kína és Oroszország sem tartja független országnak.
