A szerdán kimondott ítélet értelmében Nagy Zsoltnak 2020. január 26-ig rendszeresen jelentkeznie kell az Ilfov megyei hatóságoknál, fogadnia kell a felügyeletével megbízott hatósági személy látogatásait, be kell jelentenie az esetleges lakcímváltozásokat és minden, öt napnál hosszabb elutazást, tájékoztatnia kell a hatóságokat megélhetése forrásairól.
Az alapfokú döntés ellen szeptemberben óvást nyújtott be a DNA, amelyet ma a törvényszék alaptalannak minősítve, elutasított. Zsolt örvend a döntésnek, jól van, ma este már szabadlábon van.
Nagy Zsoltot 2014 januárjában egy postaépület jogtalan elidegenítése miatt hivatali hatalommal való visszaélés miatt ítélték négy évi felfüggesztett börtönbüntetésre. 2015 januárjában a 2005-2006-os stratégiai privatizációk ügyében kapott újabb - ezúttal már letöltendő - négy éves börtönbüntetést. Az összevont büntetésekből 982 napot töltött le, amikor a jó magaviselete miatt szabadulhatott.
A vádhatóság szerint Nagy Zsolt stratégiai privatizációs ügyekben adott ki bizalmas információkat külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. Az ügyészség hazaárulással is vádolta a minisztert, ezt a vádat azonban ejtette a bíróság. Az RMDSZ volt politikusa ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta: nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére.
Az RMDSZ politikai leszámolás áldozatának tekintette Nagy Zsoltot, és szolidaritást vállalt vele. A Legfelsőbb Bírói Tanács határozatban marasztalta el Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, amiért a politikus a széles nyilvánosság előtt minősítette ártatlannak a jogerősen elítélt Nagy Zsoltot.
