Virgil Adumitroaie a NASA sugármeghajtás laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory) adattudósa már 20 éve a szervezet munkatársa. A román származású szakember jelenleg a külső bolygókat idéző környezeti modelleket és sugárzásfigyelő eszközöket fejleszt a Juno-küldetés számára, valamint a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz légköri összetételének meghatározását végzi. Emellett tagja az Europa Clipper-küldetés REASON szoftverfejlesztő csoportjának is. A beszélgetés moderátora Rácz Norbert Zsolt kolozsvári unitárius lelkipásztor volt.
A rendezvényen Virgil Adumitroaie bemutatta a NASA eddigi legfontosabb felfedezéseit: beszélt a Holdra szállásról, a Voyager 1 és 2-ről, a Perseverance marsjáró és az Ingenuity helikopter szerepéről. A szakember továbbá felhívta a figyelmet a távérzékelés jelentőségére, amely elengedhetetlenné vált a fizika és a kozmológia tudományában. Ez a technika a forrással való érintkezés nélküli információszerzést jelenti – az eszközök különböző frekvenciájú jeleket gyűjtenek az univerzumból, majd ezeket elemezhető és használható formába alakítják. Például ezzel a módszerrel meghatározhatjuk egy csillag hőmérsékletét és alkotóelemeit.
A távérzékelés korszakának kezdetét a távcsövek feltalálásától számíthatjuk, Galileo Galilei idejéből. Ma már az űrben és a Földön is rendkívül fejlett távcsövekkel rögzítenek adatokat, folyamatosan alakítva szemléletünket. Az 1990-ben indult Hubble-nek köszönhetjük a világegyetem tágulásáról szóló felfedezést. A Chandra röntgencsillagászati műhold robbanó csillagokat és fekete lyuk körül kavargó anyagot fedezett fel, 2007-ben pedig először észlelt közvetlenül sötét anyagot. A 2003-ban indított Spitzer űrteleszkóp az infravörös spektrumban vizsgálja a világegyetemet, és képes barna törpéket, exobolygókat és szerves molekulákat észlelni, amelyek az élet jeleire utalhatnak más bolygókon.
Virgil Adumitroaie bemutatta a Juno-küldetést is, amelyen jelenleg dolgozik: az űrszonda 2016-ban állt pályára a Jupiter körül, és kezdetben a civilek is aktívan részt vehettek a bolygó fotózásában. A Juno a Jupiter sarki fényének rádióhullámait is rögzíti, de végül, az üzemanyag elhasználása után a bolygóba fog csapódni. A NASA idén űrszondát indít a Jupiter Europa nevű holdjára is, amelyen jelen vannak az élet kialakulását lehetővé tevő elemek.
A távérzékelés további nagy teljesítménye az exobolygók felfedezése. Az első bolygókorongot 1984-ben figyelték meg, majd 1992-ben fedezték fel az első exobolygókat. Jelenleg 5572 exobolygóról tudunk biztosan, amelyek közül csak 199 Föld méretű. A Kepler-186f az első felfedezett exobolygó, amely lakható lehet, mivel folyékony víz fordulhat elő a felszínén. A TRAPPIST-1 Föld méretű, 97 fényévre található, sziklás világ, amely szintén lakható lehet.
A jövőre nézve a gravitációs hullámokkal végzett kutatásokban várhatunk komoly lépéseket. Virgil Adumitroaie a figyelemre méltó projektek közül kiemelte a LISA programot, vagyis az ESA (Európai Űrügynökség) és a NASA együttműködését, a Roman űrteleszkópot, a SETI-programot (search fo rextraterrestrial intelligence), valamint a 2026-os holdra szállást. Az Artemis program hosszú távú célja egy állandó bázis létrehozása a Holdon, amely előkészítené a későbbi emberes küldetéseket a Marsra.
A 2022 óta zajló Transylvania Lectures sorozat keretében az MCC havonta lát vendégül külföldi előadókat a szervezet kolozsvári központjában. Az előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken neves nemzetközi szakemberek osztják meg gondolataikat a világ aktuáliskérdéseiről, az esemény résztvevőit is bevonva a diskurzusba.
Az MCC következő rendezvényeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy honlapján értesülhetnek az érdeklődők.
