Civil szervezetek, magánszemélyek bírálják az új erdészeti törvényt
Hatalmas felháborodást keltett a kormány által nemrég elfogadott új erdészeti törvény. A jogszabályt a Mircea Fechet vezette tárca már továbbküldte a parlamentnek, a szenátus környezetvédelmi bizottsága hétfőn tárgyalt róla – először a felsőház fog szavazni. A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte az erdők világnapján jóváhagyott törvénytervezetet, amely „az erdészeti ágazat szereplőivel folytatott széles körű, komoly és alapos párbeszéd” eredményeként született meg.
A politikus hangsúlyozta, hogy 2008 óta ez az első erdőtörvény, amelyet a „nulláról kezdve írtak meg”, a 2022-ben elfogadott országos erdőgazdálkodási stratégiával összhangban. A törvénytervezet kidolgozását a helyreállítási alapból finanszírozták, szem előtt tartja az ország fejlesztési igényeit, megfelel a társadalom elvárásainak, és biztosítja a legújabb technológiai vívmányok alkalmazását ezen a területen – mondta a tárcavezető, aki szerint kérték a parlamenttől, hogy gyorsított eljárással tárgyalja a jogszabályjavaslatot.
Az erdők felében tilos lesz a tarvágás
A tervezet egyik előírása értelmében az ország erdőterületeinek csaknem felén tilos lesz a tarvágás: az eddig csak a nemzeti parkokra vonatkozó tilalmat kiterjesztik a natúrparkokra és valamennyi Natura 2000 természetvédelmi területre. „Összesen több mint 5,5 millió hektárról van szó, amelynek több mint fele erdő” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a tervezet lehetővé teszi az állam számára, hogy erdősítést végezzen a tulajdonos által letarolt és elhagyott területeken, illetve megteremti a jogi keretet az illegális fakivágás visszaszorítását célzó digitális eszközök bevezetésére.
Egy másik előírás értelmében, ha olyan személyt érnek falopáson, akinek bizonyos mennyiségű fa kitermeléséhez engedélye van, megvonják tőle a SUMAL 2.0 faanyag-nyomonkövető rendszerhez való hozzáférés jogát, a helyzet súlyosságától függően egy hónapra, három hónapra vagy akár végérvényesen. Ugyanakkor az erdőtulajdonosnak (akár állami, akár magántulajdonról van szó) jogában áll majd alternatív őrzési szolgáltatásokat is igénybe venni – ismertette a tárcavezető.
Fechet szerint a tervezet rendelkezik az Országos Erdőgazdálkodási Tanács létrehozásáról is, amely az ágazati szakmai szervezeteket tömöríti majd. Ugyanakkor valamennyi romániai erdőtulajdonos bekerül az országos erdőnyilvántartásba – tette hozzá a miniszter.
Össztűz a civilek részéről
A Romániában tevékenykedő környezetvédelmi civil szervezetek, illetve a természetben végzett sportok, hobbik gyakorlói (tájfutás, természetjárás, biciklizés, gombászás stb.) össztüzet zúdítottak a tervezetre.
A Declic civil szervezet szerint az erdők védelmére létrehozott jogszabály éppen ellentétes hatást vált majd ki: szélesre tárja a kapukat az illegális fakitermelés előtt. Ezen felül pedig súlyosan korlátozza a magánszemélyek puszta jelenlétét az erdőben, sőt még inkább ellehetetleníti a – például – törvénytelen erdőirtást dokumentálni kívánó tényfeltáró újságírók és környezetvédelmi aktivisták dolgát.
Az egyik cikkely szerint ugyanis a kirándulók, sportolók csupán az erdőgazdálkodók vagy az erdőtulajdonos(ok) előzetes értesítése után léphetnek be az erdőbe, újságíróknak, aktivistáknak pedig még ez sem elég: jelen kell legyen az erdőgazdálkodó/tulajdonos. Ráadásul az Agent Green környezetvédelmi szervezet képviselői szerint az új erdészeti törvényben javasolt intézkedések Románia őshonos erdeit mezőgazdasági ültetvényekké alakítják, és az erdő fő funkciója a faanyagtermelés lesz.
Mint ismeretes, tavaly nyáron Mircea Fechet még azt nyilatkozta, hogy minden román állampolgár élvezheti majd a romániai erdőket, és joga lesz sétálni vagy kerékpározni az ország bármelyik erdejében, legyen az állami vagy magántulajdonban lévő.
A környezetvédelmi szervezetek és magánszemélyek felháborodását fokozza, hogy a Declic szerint néhány nappal ezelőtt Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, RMDSZ-es szenátor javaslatára tovább szigorítottak az előíráson: amennyiben a szakbizottság és a felsőház plénuma elfogadja javaslatát, akkor nemcsak értesíteni kell a tulajdonost, hanem rendelkeznünk kell annak beleegyezésével.
A szenátor lapunknak nyilatkozva határozottan cáfolta a Declic állításait, kijelentve: a köztulajdonban lévő erdőkben a kijelölt utakon, turistaösvényeken továbbra is szabadon lehet kirándulni, ám az alkotmány által védett magántulajdon esetében tiszteletben kell tartani a birtokos jogait.
– Utóbbiakba saját felelősségre lehet bemenni – mondta.
Erdélyi Kárpát-Egyesület: ellenezzük a javaslatot
Lapunk arra kérte az Erdélyi Kárpát-Egyesületet (EKE), reagáljon az új erdészeti törvény tervezett kitételeire.
– Az EKE vezetősége és tagsága is ellenzi azt az erdészeti törvényjavaslatot, miszerint a túrázóknak ezentúl nemcsak értesíteniük kellene az erdő tulajdonosát, hanem engedélyt is kellene kérniük arra vonatkozóan, hogy az illető erdőben túrázhassanak. Ez az elképzelés teljesen szembemegy az egyesület szellemiségével, hiszen az EKE 1891-es megalakulása óta a természetjárást és a kirándulást népszerűsíti széles körben. Az embereket arra biztatjuk, hogy ismerjék meg közvetlen környezetüket, hiszen minél jobban ismeri és szereti valaki a természetet, annál inkább fogja tisztelni és óvni azt. Ha viszont törvény szabályozná, hogy ki mikor léphetne be az erdő területére, kevesen vállalnák az engedélykéréssel járó bürokrácia időigényes útvesztőjét – fogalmaztak.
Kifejtették: mivel a felnövekvő generációt így is nehéz kimozdítani a természetbe a közösségi háló és a digitális eszközök beszippantó ereje miatt, ez a döntés végérvényesen megpecsételné annak a lehetőségét, hogy egészséges, természetjáró társadalmat neveljünk fel.
– Ugyanakkor ez a törvény nagyban megnehezítené, vagy egyenesen ellehetetlenítené egyesületünk működését, hiszen tagszervezeteink heti rendszerességgel szerveznek gyalogtúrákat Erdély-szerte, az útvonalak nagy része pedig szinte kivétel nélkül áthalad erdőkön. Képzeljük csak el, ha ki kellene derítenünk minden erdőrészről, hogy annak ki a tulajdonosa, majd kérvényt leadni külön-külön mindenkihez: amire megjönnének a késlekedő válaszok (ha egyáltalán engedélyeznék a területre való belépést), a meghirdetett túra időpontja már a múlté lenne. Úgy gondoljuk, hogy a törvény életbe léptetésével az állampolgárok nagyon fontos joga, a szabad mozgáshoz való joga korlátozódna, hiszen a természet és az erdő mindenkié. Ahelyett, hogy a döntéshozók megpróbálnák kiszorítani a túrázókat az erdőkből, sokkal égetőbb lenne megoldani az illegális fakitermelés aggasztó problémáját, vagy a gépjárművekkel, motorbiciklikkel való illegális közlekedést az erdőkben. Emellett az építkezési és háztartási hulladékok az erdőbe való hordása ellen is hatékonyabban felléphetnének a hatóságok, térfigyelő kamerákkal és rendszeresen kiszabott büntetésekkel – válaszolta a Szabadságnak az EKE.
Sebestyén Árpád: abszurdum!
Az ismert és elismert kolozsvári gombász abszurdumnak tartja a tervezett előírást.
– Gyermekkorom óta járok gombászni, s ezzel semmilyen módon nem ártottam az erdőnek. Ha valaki azt tapasztalta, hogy egyes gombászok tönkreteszik az aljzatot, akkor az ilyen gombászokat kell megbírságolni, nem pedig mindenkitől azt kérni, hogy csak az erdőgazdálkodók vagy a tulajdonosok előzetes értesítésével léphessen be az erdőbe. Ez abszurdum! – nyilatkozta lapuknak a Báthory István Elméleti Líceum volt matematikatanára.
Retorikus kérdést tett fel: vajon kit és miért zavar például az, hogy a gombászok az erdőt járják?
– Svájcban élő ismerősöm több ízben maximum két kilogramm gombát szedett a közeli erdőből, senkinek a beleegyezésre nem volt szükség ehhez. Tudomásom van arról, hogy Svájcban időszakonként maximálják bizonyos gombák esetén a szedhető mennyiséget. Egyik alkalommal, amikor a testvérem ott volt, a vargánya 1 kg-ra volt maximálva. Egyébként nem látom értelmét ennek az egész romániai cécónak – összegzett Sebestyén Árpád.
