Borítókép: Kötetlen beszélgetés Gerhard Feige püspök, Kovács Gergely érsek és Szerafim Joanta metropolita (balról jobbra) között a Szent Mihály-templomban (FODOR GYÖRGY FELVÉTELE)
Román és német nyelven mondott köszöntésében László Attila kifejezte abbeli meggyőződését, hogy a munkacsoport testvéri jelenléte áldás a hitéletre és a közösségre. Az önök jelenléte és tevékenysége szolgálja azt az egységet, amelyet Jézus parancsolt valamennyiünk számára: az Ő jele lenni a világban – mondotta.
A Szent Mihály plébánia segédlelkészei, Popesc Mihăiță Cristian és Böjte Csongor által felolvasott ismertetőből megtudhattuk, hogy a munkacsoport tagjainak száma huszonhat – 13 ortodox és 13 katolikus teológus, tizenhat országból: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Hollandia, Libanon, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia és Ukrajna. A tagok nem származási egyházaik hivatalos küldötteiként vesznek részt a munkában, kiválasztásuk ugyanis teológiai és ökuménikus kompetenciájuk alapján történik. Az elkészített dokumentumok és a megbeszélések célja az ortodox-katolikus párbeszéd nemzetközi szintű támogatása, előmozdítása. Tudományos üléseiket évente tartják, az egyik évben egy katolikus, a követekező évben pedig egy ortodox országban, tiszteletben tartva a kölcsönösség elvét.
A nemzetközi ortodox-katolikus Szent Iréneusz-munkacsoport konferenciájának munkálatai vasárnap, a kolozsvári ortodox székesegyházban tartott keleti rítusú liturgiával értek véget.
A katolikus egyház nővéregyházként tekint az ortodoxiára, ennek megfelelően az ökumenikus törekvéseiben fontos célkitűzés az egység helyreállítása. Ennek érdekében, a párbeszéd keretében munkálkodik a Szent Iréneusz-munkacsoport. Névadója, Szent Iréneusz a Kis-ázsiai Szmirna városában, keresztény görög családba született körülbelül 115 és 150 között, Szent Polikárp tanítványának tartják. Kiváló nevelésben részesült, olyan férfiak részéről, akik még ismerhették az apostolokat vagy azok közvetlen tanítványait. Felnőttként a galliai Lugdunumban (a mai Lyon) szolgált papként, a város első püspöke, Szent Potheinosz (Pothinus) irányítása alatt. A helységben 177-ben váratlan keresztényüldözés robbant ki, amelynek során a püspököt és a keresztény közösség néhány tagját börtönbe vetették és megkínozták. A börtönbe vetett emberek Iréneuszt küldték egy levél kíséretében Eleutherius pápához (kb. 174 és 178 között) azzal a kéréssel, hogy tanusítson szelídebb eljárást a fanatikus Kis-ázsiai keresztény szekta, a montaneisták iránt. Iréneusz annak ellenére, hogy nem érzett különlegesebb rokonszenvet irántuk, a megbékélés és a keresztények egysége érdekében eredményesen tárgyalt a pápával. Visszatérésekor Lyon püspöke lett, az időközben vértanúságot szenvedett Potheinosz utódaként. Ő a nyugat első nagy egyházi szerzője, nagy tudása miatt „nyugat fényességének” nevezték. Egész élete folyamán a béke helyreállítása és megerősítése érdekében dolgozott, ennek szentelte minden erejét; a békesség szeretete és a békítés képessége személyes karizmája volt. Septimius Severus császár idejében, 202. június 28-án szenvedett vértanúságot.
