Se turisták, se diákok – megsínyli Kolozsvár a járványt
ÖSSZEFOGLALÓ
Eltérően hat a járvány a gazdaság ágazataira
Az Erdélystat legújabb felmérésében megállapítja: a szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban megközelítette a járvány előtti szintet, de nem érte el azt. Régiók tekintetében Közép-Erdély, azon belül Kolozs megye gazdasági mobilitási indexe csökkent leginkább, hiszen eltérő gazdasági struktúrával rendelkezik és a szolgáltató szektor itt jóval nagyobb, mint a többi megyében. Partiumban és Székelyföldön kisebb mértékű volt a visszaesés. A járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra egyértelműen csökkenő pályára állt, viszont a csökkenés mértéke jelentősen elmarad az áprilisi mélyponttól.
Kolozsvár az egyik legnagyobb vesztes
Erdély gazdasági mobilitási mutatója nagyon hasonlóan alakult az országos átlaghoz, főleg a március 16-tól május 14-ig tartó szükségállapot alatt, amikor Romániában átlagosan 49,7%-kal, míg Erdélyben 47,6%-kal volt alacsonyabb a gazdasági mobilitás. A legalacsonyabb adat az ortodox húsvéthoz köthető: országos szinten április 20-án 85%-kal, Erdélyben 82%-kal volt kisebb a gazdasági mobilitás, mivel sokakat az ünnepi tevékenységek kötöttek le.
A nyári hónapokban az erdélyi gazdasági mobilitás kissé az országos átlag fölött volt, ami azt valószínűsíti, hogy a régió gazdasága jobban vissza tudott térni a normális kerékvágásba. Ennek ellenére a járvány előtti alapállapot szintjét összességében nem sikerült elérni még Erdélyben sem. Június közepe után is a pozitív értékek alapvetően csak a hétvégéket jelentik.
Erdély régiói között jelentős a különbség. A havi adatokból kiderül, hogy a Maros és Kolozs megyéket magában foglaló Közép-Erdély az összes többi régió alatt helyezkedik el, holott februárban ennek pont a fordítottja volt látható. Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár komoly visszaesésével magyarázható, hiszen az online oktatás miatt a város lakosságának közel negyedét jelentő egyetemisták otthonról tanulnak. (Az erdélyi és az erdélyi régiók gazdasági mobilitási mutatói kiszámításakor figyelembe vették a megye lakosságát is.) Jelentősebben visszaesett a munkahelyek-dimenzió is itt, köszönhetően a megye GDP-jének nagy szeletét adó információs és kommunikációs szolgáltatásoknak, hiszen ebben a szektorban az otthoni munka könnyebben kivitelezhető. Hasonló a helyzet Brassó, Temes és részben Szeben megyében.
Kedvezőbb adatok a turizmusnak, iparnak köszönhetők
A legkisebb mértékben a Partiumban csökkent a gazdasági mobilitás a szükségállapot alatt (viszont ez a csökkenés csak a többi régióhoz képest kisebb, egyébként 48,9%-os zuhanás volt áprilisban). Az alapállapothoz ez a régió sem tudott visszatérni. A kisebb gazdasági mobilitási visszaesés az ipari tevékenység magas részarányával magyarázható, hiszen a gyártási tevékenységek során a fizikai jelenlét elengedhetetlen.
Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékbe csökkent (49,5%-os volt áprilisban) és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz, ez augusztusban 5,2%-kal meg is haladta az alapállapotot. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő. Itt a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés a katolikus húsvét időpontjában volt, ami nem meglepő, hiszen Hargita és Kovászna megyében a magyarok részaránya magas, többségük katolikus vagy protestáns felekezetű. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülésének hatásaként. Krassó-Szörény megyében is hétvégéken volt erősebb a gazdasági mobilitás, ami szintén a kedvezőbb járványügyi helyzetnek és a turizmusnak köszönhető.
Országos átlag alatt Kolozs és Temes megye
A megyeszintű adatok alapján Hargita és Krassó-Szörény megyében a nyári hónapok alatt az élet csaknem teljesen visszaállt a megszokott kerékvágásba. Az országos átlag fölött volt még számos további erdélyi megye is: Fehér, Beszterce-Naszód, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Maros, Szilágy és Szatmár. Jelentősen az országos átlag alatt maradt viszont Kolozs és Temes megye.
Temes megyében, Kolozs megyéhez hasonlóan, az információs és kommunikációs szolgáltatások nagy szeletét képezik a GDP-nek, így valószínűleg számos alkalmazott otthoni munkavégzése csökkenti leginkább a gazdasági mobilitási mutatót. Arad, Bihar, Brassó és Szeben megyékben a változás lényegében az országos trendeket követi.
Novemberben Szeben az ország legfertőzöttebb megyéjévé vált, számos települést vesztegzár alá helyeztek, így a gazdasági mobilitás az országos átlag alá süllyedt. Szilágy, Máramaros és Szatmár megyékben novemberre szintén erőteljes csökkenés körvonalazódik a gazdasági mobilitásban, ennek legfőbb oka szintén a megyeszékhelyek (Zilah november 5-től, Nagybánya november 11-től és Szatmárnémeti november 19-től) és további kisebb települések vesztegzár alá helyezése a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt.
A járvány második hulláma ismét csökkenti a gazdasági mobilitási mutatót. A legcsekélyebb visszaesést Krassó-Szörény megyében figyelték meg: októberben 3,9%-kal, november első három hetében 12,1%-kal mérséklődött a gazdasági mobilitási index.
A gazdasági mobilitási mutató
A koronavírus-járvány és gazdasági következményei kihívások elé állították a statisztikusokat is, mivel a hagyományos gazdaságstatisztikai mutatószámokat több hónapos, akár féléves késéssel közlik, de a mostani változások miatt már megjelenésükkor szinte elavultnak tekinthetőek. Ezért világviszonylatban előtérbe kerültek az újszerű adatokat felhasználó alternatív mérőszámok: ilyen az Erdélystat által készített gazdasági mobilitási mutatónak nevezett mérőszám is, amely a Google mobilitási adatain alapszik. Ezt az adatforrást számos gazdasági szervezet (többek között a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Financial Times és a Bloomberg) használja fel a gazdasági aktivitás közelítőjeként. Azt még korai megbecsülni, hogy a mobilitás különböző dimenziói milyen hatással lesznek a gazdaság tényleges teljesítményére, azonban abban jelentős a szakemberek egyetértése, hogy a járvány következményei eltérően fogják érinti az egyes ágazatokat, területeket, a válságnak (most is) lesznek nyertesei és vesztesei. A Google által közzétett mobilitási adatok százalékos értékben mutatják a mobilitásban történt változást, a referenciaidőszak a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öt hét. Az adatokat a felhasználók okostelefonja közvetíti, amennyiben be van kapcsolva a helyelőzmények követése (az alapbeállítás szerint ez be van kapcsolva, a legtöbb felhasználó így is hagyja, hiszen számos alkalmazás használatához szükséges). Csak az Android operációs rendszerrel rendelkező okostelefonok helyzete látható a Google számára, hiszen az egyéb operációs rendszereket nem a Google futtatja; viszont ez a felhasználók többségét jelenti, ugyanis Romániában a telefonkészülékek közel 80%-án az Android operációs rendszer fut. (A teljes felmérés és módszertana az erdelystat.ro oldalon olvasható.)
Jelenleg ismét csökkenőben az ország gazdasági teljesítménye
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egy hattagú kutatócsoportja rövid- és középtávú előrejelzéseket készít Románia gazdasági teljesítményének várható alakulásáról a koronavírus-járvány összefüggésében. A projekt legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a bruttó hazai terméknek (GDP) 2020 második negyedévében bekövetkezett rekordcsökkenését, illetve e veszteségek harmadik negyedévbeli lassabb visszaállását követően, a V-alakú gazdasági fellendülés már nem egy reális forgatókönyv – tájékoztat közleményében az intézmény. Az előrejelzések inkább egy aszimmetrikus W-alakú tendenciát mutatnak, ami tehát az idei utolsó negyedévben további csökkenést jelent. A számítások alapján, 2020-ra a romániai GDP várhatóan körülbelül 5%-os csökkenést fog elkönyvelni.
A 2020-as év első két hónapjában tapasztalt erőteljes gazdasági teljesítmény után, Románia GDP-je már márciusban megérezte a világjárvány hatását a hatóságok által bevezetett szükségállapot következtében, ezzel mintegy lenullázva a gazdaságilag erős januári és februári évkezdést. Ennek következtében az év első negyede gazdasági stagnálást hozott 2019 utolsó negyedévi GDP-szintjéhez képest.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az év második negyedévét érintette a legsúlyosabban a járvány, ekkor rekordméretű, 12,2%-os gazdasági visszaesés volt tapasztalható az első negyedévhez képest. A romániai gazdaságban a forradalom óta eltelt időszakban soha nem volt ekkora negyedéves GDP-csökkenés, amely felülmúlja még a 2008-2009-es gazdasági-pénzügyi válság negatív negyedéves rekordjait is – mutatnak rá a kutatók. E rekordcsökkenés után a BBTE kutatóinak DFM-modellje erőteljes fellendülést jósolt a harmadik negyedévre (+8,1%), azonban az első hivatalos statisztikai becslések szerint ez a fellendülés sokkal mérsékeltebb volt: a romániai gazdaság növekedése „csak” +5,6% ebben az időszakban az előző negyedévhez képest. Éves viszonylatban Románia GDP-je 6,0%-os csökkenést halmozott fel 2019 harmadik negyedévéhez képest, ami egyben az uniós országok átlagához (-4,3%) képest is alacsony. Bár az ágazati szintű statisztikai adatokat körülbelül 2 hét múlva teszik közzé, a BBTE-KGTK csapata által elemzett információk azt mutatják, hogy a harmadik negyedév kellemetlen meglepetése elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági ágazat az idei év kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt gyengén fejlődött.
A napi koronavírus-fertőzéses esetek számának alakulása, amely novemberben átlépte a 10.000-es esetküszöböt is, azt mutatja, hogy Románia jelenleg a világjárvány második hullámával küzd, amely a gazdaságban is érezhető lesz. A BBTE-KGTK kutatóinak DFM-modellje szerint 2020 utolsó negyedéve nagy valószínűséggel újabb gazdasági visszaesést hoz. Ez a csökkenés azonban sokkal mérsékeltebb lesz a második negyedév negatív rekordjához képest, a kutatók körülbelül 1%-os negyedéves csökkenéssel számoltak. Ez az előrejelzés összhangban van a járvány második hullámának az összes EU-országot érintő gazdasági hatásaival, ahol a legtöbb elemző 2-3% közötti csökkenésre számít (a Reuters elemzése). Ez a visszaesés jelentős akadályt képez a romániai gazdaság elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése útjában, és jelzi, hogy a V-alakú visszarendeződés várakozásai már nem tarthatók, a forgatókönyv valószínűleg egy aszimmetrikus W-alakhoz fog hasonlítani (azaz egy kevésbé meredek gazdasági visszaesés következik a világjárvány második hullámában).
A hosszabb távú gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a BBTE kutatóinak előrejelzései szerint a gazdasági teljesítmény teljes visszaállása a válságot megelőző szintre körülbelül 2,5 évig tart. A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint Románia GDP-je 2022 folyamán térhet vissza a világjárvány előtti szintre, ennek azonban feltétele a COVID-19 elleni védőoltás hatékony előállítása és eljuttatása az egész ország területére, valamint a jelentős mértékű uniós gazdasági támogatási alapok ésszerű felhasználása – vélik a kutatók. (A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni econ.ubbcluj.ro/coronavirus, míg a részletesebb elemzéseket a kutatócsoport a projekt Facebook oldalán rendszeresen közzéteszi.)
