Klaus Iohannis kihirdette az erről szóló törvényt
Sportolás vonatkozásában siralmasak a romániai statisztikák: 2022 októberében például a Tanárok Akadémiája névvel indított és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tanárképző Intézete szervezésében tartott online előadás-sorozaton bemutatott adatok azt mutatják, a középiskola elvégzése után jelentősen csökken a rendszeresen sportoló fiatalok száma.
Az adatok, amelyek magyarországi, partiumi, erdélyi, felvidéki és vajdasági kisebbségi magyar intézményekben végzett kutatásból származnak, ugyanakkor azt mutatják: a sportolás pozitív hatással bír a tanulmányi eredményekre. Ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a középiskola befejeztével jelentősen csökken a rendszeresen sportolók aránya: Romániában 63 százalék, Ukrajnában 60 százalék, Szerbiában pedig 47 százalék az inaktív hallgatók aránya.
Az adatelemzés során a kutatók arra a következtetésre jutottak: a magyarországi hallgatók sportolnak a leggyakrabban, míg a romániai magyar hallgatók a legkevesebbszer. Sőt, az erdélyiek között vannak a legtöbben, akik soha nem sportolnak. Az adatsorokból az is kiderül: a rendszeresen sportoló egyetemisták 78 százaléka mondta azt: van sportoló barátja, míg a soha nem sportolók 58 százaléka nemmel válaszolt. Ezekből az adatokból arra következtettek: a család és a baráti közeg is jelentősen befolyásolja a sportolási szokásokat.
Dohotaru: a gyermekeknek szükségük van mozgásra
A rövid ideig politikusi pályán próbálkozó civil aktivista Adrian Dohotaru mintegy 15 éve harcol azért, hogy – bizonyos feltételek teljesítése mellett – a közoktatási intézmények udvarán található sportlétesítményeket bárki használhassa.
– A gyermekeknek szükségük van a mozgásra, a szülőkkel közös sportolásra. A statisztikák szerint a kiskorúak egyötöde túlsúlyos. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint csupán a romániai tanulók kevesebb mint egyharmada űz valamilyen minimális szintű sporttevékenységet. A felnőttek esetében sem jobb a statisztika: egyharmaduk végez valamiféle testmozgást. Bár a civilek nyomására a kolozsvári városi tanács határozatot fogadott el az iskolaudvarokban található sportlétesítmények rendelkezésre bocsátásáról, a helyi rendelkezést sohasem alkalmazták. A törvény újabb ösztönzés az iskolaudvarok kinyitására – vélekedik Adrian Dohotaru.
A civil aktivista saját tapasztalat alapján állítja: az iskolaigazgatók nem tettek eleget a helyi rendelkezésnek, a nyár folyamán az iskolák kapuja zárva maradt. Azt javasolja: a törvény elfogadását követően a szülők és a gyermekek tömegesen jelezzék a hatóságoknak a jogszabály figyelmen kívül hagyását. Ugyanakkor szerinte az iskolai sportlétesítmények korszerűsítésén is gondolkozni kellene, az udvarokra pedig nem ártana fákat ültetni. Továbbá azt szeretné, hogy a civilek és a hatóságok arra buzdítsák a környék lakóit, hogy vegyék igénybe az iskolák sportlétesítményeit, lévén, hogy nem minden lakónegyed rendelkezik pályákkal.
Vörös Alpár: a kapusokat ki fizeti?
A törvény kihirdetése kapcsán a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Vörös Alpár elmondta: a közoktatási intézmény eddig is rendelkezésre bocsátotta az iskolaudvart.
– A belső szabályzatunknak megfelelően előzetes bejelentkezés, egyeztetés és pontos névjegyzék alapján eddig is hozzáférést biztosítottunk az udvarhoz. Világos, hogy a gyermekek és a felnőttek a műfüves focipályát jobban kedvelik, mi sajnos ilyennel nem rendelkezünk. Egyértelmű, hogy támogatni kell a tömegsportot, az elnök által kihirdetett törvény is ezt irányozza elő. Eddig is bérmentve bocsátottuk rendelkezésre a futballpályát, ám gondolni kell az iskolát terhelő járulékos költségekre is. Kérdés, ki fizeti a felügyeletet biztosító kapust – vetette fel az intézményvezető. Több tanintézményben is térfigyelő rendszerekkel helyettesítették a személyzetet, ezért kíváncsi arra, hogy ebben az esetben vajon hogyan oldják meg a sportpályák tanórák utáni használatához szükséges felügyeletet.
Vörös Alpár hozzátette: jelenleg két kapusi állás költségeit fedezi a szaktárca, két új személy alkalmazására vonatkozó kérésüket elutasította a tanfelügyelőség. Úgy véli: a törvény előírásainak a betartása és a hétvégi sportolási lehetőség biztosítása érdekében teljes körű kapusi szolgálatra van szükség. – Négy kapusunk volt, de kettő nyugdíjazását követően új állásokat nem hirdethettünk meg – jegyezte meg.
A törvény előírja: az iskoláknak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy a belső működési szabályzat módosításával lehetővé tegyék a kerítésen belüli sportlétesítmények ingyenes vagy költségtérítéses használatát.
Tavalyelőtt nyáron a declic.ro petíciós portál és a közösség tagjai a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal épülete elé vonultak azt kérve, hogy a helyhatóság szerezzen érvényt a városvezető által még 2008-ban kibocsátott rendeletnek miszerint az iskolák udvarai tanítás után és vakációkban szabadon használhatók. Akkor Emil Boc polgármester ugyan ígéretet tett arra, hogy eleget tesz a kérésnek, de az iskolaigazgatók továbbra is tartottak az esetleges sérülésektől, rongálásoktól.
Akkor Timár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum vezetője azt nyilatkozta: az oktatási intézmény belső működési szabályzata azt írja elő, hogy az iskola területén a gyermekek csak felügyelet mellett vehetnek részt a különböző tevékenységeken.
– Azt nem vállalhatjuk, hogy a betonudvaron sportoló kiskorúak felnőtt felügyelete nélkül töltsék szabadidejüket. Sajnos olyankor is voltak balesetek, sérülések, amikor a gyermekeket figyelte valaki. Más a helyzet fűvel borított vagy salakos pálya esetében, hiszen akkor nem olyan nagy a rizikó – fogalmazott az intézményvezető. Hozzátette: a tornaterem esetében felmerül az esetleges károk keletkezése is.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
