Beszélgetés Schuller Hajnal igazgatóval a schola alapításának 445. évében
– Két alkalommal is felejthetetlen lelki élményt jelentett számomra, hogy a budapesti Via Sacra zarándok utazási iroda példás szervezésében zarándoklaton vehettem részt, amelyhez lelki vezetőt is biztosítottak. Ezért is örvendetes eseménynek tartom – amint nemrég megosztottad velem a hírt –, hogy Ligia Deca tanügyminiszter jóváhagyta a 2024–2025-ös tanévben beindítandó vallásturizmus osztályra vonatkozó kéréseteket. Honnan az ötlet? Miért ez a lépés?
A 2024-es esztendő különleges jelentőséggel bír iskolánk életében. Idén tölti alapításának 445. évfordulóját scholánk, továbbá birtokunkba jutott az intézmény eredeti iskolacímere, amely iskolánk falán díszelgett a két világháború között. Ugyancsak idéntől adódott a nagyszerű lehetőség, hogy új középiskolai profilt hozhassunk létre diákjaink számára. Köztudott, hogy iskolánk reál beállítottságú oktatási intézmény, nos, nem minden diák reálos. Ezért gondoltunk arra, hogy olyan profilt hozunk létre, amely keresztény humán műveltséget nyújt, egyedi Kolozsváron és a régióban. Ezt annak fényében is, hogy az új tanügyi törvény nem engedélyezi műszaki osztály működését elméleti líceumban. A mai fiatalokat nagyon érdeklik az idegen nyelvek, szeretnek kirándulni, világot felfedezni. A vallásturizmus–idegen nyelv profil éppen erről szól. Szórólapunk találóan írja: ,,Érdekel az épített örökség, a keresztény kultúra gazdagsága, esetleg szereted az idegen nyelveket, szeretsz kirándulni és érdekes kulturális projektekben részt venni? Ismerd meg a vallásturizmus–idegen nyelv szakot! Több, mint aminek gondolod!”
– Szerintem hatványozott fontosságú ez a lépés Erdély kulturális fővárosa vonatkozásában. De mi is a vallásturizmus?
– Hasonló profilú líceumi osztály csupán Nagyváradon és Szatmárnémetiben működik. Úgy gondolom, ideje volt Kolozsvárnak is megtennie ezt a lépést, lehetőséget nyújtani arra, hogy az abban érdekelt fiatalok elmélyülhessenek az épített örökség, a keresztény kultúra és művészet világában, és ezt a tudást kamatoztathassák a középiskola elvégzése után. Kolozsvár épített öröksége páratlan, a vallásturizmus pedig mint egyfajta kulturális turizmus, éppen az épített örökség, a szakrális és világi műemlékek (templomok, kolostorok, zarándokhelyek, kastélyok stb.) feltérképezését, megismerését célozza, de keresztény, lelki épülést, elmélyülést is nyújt.
– Jövőjük szempontjából szerinted miért lesz vonzó a diákok részére ez az új profilú képzés?
– A vallásturizmus–idegen nyelv humán jellegű, vokacionális profilú osztály, ahol három idegen nyelvet tanulhat a diák: angolt, németet, olaszt. Sőt, olyan tudományok oktatását is lehetővé teszi, mint művészet- és vallástörténet, világirodalom, vallásturizmus földrajza, művészetek, turisztikai gazdaság, számítástechnikai- és marketing ismeretek stb. A 12. osztály végén idegenvezetés, turisztikai referens képesítés megszerzése is adott. Gyönyörű ötvözete ez a művészetek, társadalomtudomány és humán tudományok világának. Noha a humán tudományok oktatása kerül előtérbe, 9–10. osztályban reál tárgyak is szerepelnek a tanmenetben. Az érettségi kötelező tantárgyai a humán- vagy társadalomtudományok területéről származnak. Emellett célkitűzése a közösségépítés, a lelki feltöltődés is.
– Gondolod, hogy ehhez akár hivatás is szükséges?
– Minden foglalkozás sikeres művelésének egyik alapfeltétele a hivatástudat. Az a fiatal, aki az épített örökség tanulmányozásában szeretne elmélyülni, a keresztény értékek mentén létesült kultúrára kíváncsi, a vallásturimus–idegen nyelv profil keretében tökéletesen kibontakoztathatja tudásvágyát, elmélyítheti hitét. A zarándoklatok, kirándulások tekintetében pedig Szent Ágoston találóan fogalmaz: ,,A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el.”
– Fog ez jelenteni számukra többletkultúrát vagy akár más többletet?
– Természetesen igen. Az idegenvezetés, az általa elnyert képesítés birtokában, hobbiként bármely foglalkozás mellett művelhető, továbbá nagyszerű továbbtanulási lehetőséget nyújt kulturális turizmus, társadalomtudományok, bölcsészet, teológia, idegen nyelvek, turisztikai gazdaság, menedzsment vagy szociológia területén. Bel- és külföldi kapcsolatrendszer segíti az ország és Nyugat-Európa zarándokhelyeinek, emblematikus központjainak megismerését, feltérképezését a diákok által. A római katolikus egyház hathatós támogatást, ösztöndíjrendszert nyújt. Az iskola pedig színvonalas képzést, elismert oklevelet, hozzáértő tanári kart, korszerű infrastruktúrát, belföldi és nemzetközi mobilitást biztosít.
Van-e speciális felvételi kérelem?
– A felvételi két szakaszos. Az elméleti osztályokba történő számítógépes elosztástól eltérően itt képességpróba is szükségeltetik a vizsgát megelőzően. Tehát a felvételi nem számítógépes elosztás alapján történik. A kötelező képességróba interjúból és egy műemlék épület rövid bemutatásából áll. Erre május 23–24-én kerül sor az iskola székhelyén. Felkészítőt is szervezünk a képességpróbára a Báthory István Elméleti Líceumban május 13–14-én. Ennek a profilnak az az előnye, hogy a diák hamarabb bejuthat kedvenc iskolájába, mint társa, aki a számítógépes elosztást választja. A vallásturizmus–idegen nyelv osztályba való felvételi nem felekezetfüggő. Július 9-én történik a végleges beiratkozás, amikor a vizsga eredményével visszaigazolja helyét az a diák, akinek sikerült a májusi képességpróbája.
– Milyen létszáma lesz az osztálynak? Módosul-e emiatt a tanári kar összetétele?
Huszonnégyes létszámmal indul az új osztály. A tanári kar összetétele bővülni fog. Örömünkre szolgál például, hogy immár két éve két piarista szerzetes pap, tanár végez áldásos szolgálatot iskolánkban, elemi tagozattól líceumig. Molnár Lehel piarista atya, aki a Budapesti Piarista Gimnázium történelemtanára volt és jelenleg kolozsvári egyetemi lelkész, tanítani fog új osztályunkban és a lelki tevékenységek irányítója lesz. A diákok nagyon kedvelik őt. Jelenleg az idén létesült Kalazancius Mozgalom lelkes irányítója. De új olasz nyelvtanárunk is lesz.
– Amint említetted, visszaszereztétek az iskola hajdani címerét. Mesélj erről.
– Valóban, a líceum egy nagyon értékes múzeumi, iskolatörténeti tárggyal gazdagodott. Budapestről sikerült visszavásárolnunk azt a címert, amely a két világháború között az iskola hivatalos címere volt. A történelmi kincsnek nevezhető tárgyon a jezsuita és a piarista rend, valamint Báthory-fejedelem címere és a stilizált királyi korona található. Az iskolai tanítást és nevelést ugyanis az alapítástól az 1948-as kommunista államosításig ez a két katolikus szerzetesrend végezte igen nagy sikerrel. A címer hátoldalán hitelesítő viaszpecsétek láthatók. Restaurálását követően, ünnepélyes avatási szertartás közepette méltó helyre fogjuk elhelyezni. Ez egyik jelentős mozzanata lesz az ősszel sorra kerülő 445 éves iskolaünnepélynek.
– Végezetül, de nem utolsósorban mi a helyzet a líceum épületeinek főjavítását illetően?
– Az iskola mindkét épülete A-típusú műemléképület, azaz rendkívül értékes. Már két éve tárgyalásokat folytattunk teljes restaurálásuk, bővítésük és korszerűsítésük céljából. Az ősz folyamán a kolozsvári önkormányzat pályázatot nyert ezen komplex munkafolyamat elvégzésére. Az előtanulmány és az előzetes munkálatok már elkezdődtek, ami állagfelmérésből, művészettörténeti és sok más felmérésből áll. Bízunk abban, hogy Erdély egyik legrégebbi oktatási intézménye elfoglalhatja az őt megillető helyet felújított műemlék épületei szempontjából is.
– Mindezekhez Isten áldását, további kitartást és sikert kívánok, mindannyiunk örömére. Vivat, crescat, floreat Báthory-líceum!
Az évfordulóval kapcsolatban Schuller Hajnal elmesélte: a nagyhírű iskola múltja Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevéhez köthető egyetem megalapításával kezdődött 1579-ben. Majd folytatódott a jezsuiták 197 évnyi munkálkodásával, amit az országból való számüzetésüket kimondó törvények közepette végeztek. A rend megszüntetése után Mária Terézia az intézmény igazgatását és tanárokkal való ellátását a Kegyes (Piarista) Tanítórendre bízta. A piaristák olyan hatékonyan terjesztették ki Erdélyre 1776-tól 1948-ig – az egyházi oktatási intézményeknek a kommunista hatalom általi megszüntetéséig –, azaz 172 éven át a tanítást és nevelést, hogy közben jelképpé emelték a zágoni Mikes Kelemenről elnevezett kolozsvári római katolikus főgimnáziumot. Az 1989-es rendszerváltást követően az egyházi szempontból „megnyesett fa” kizöldült. Ruppert József atya, a rend római generálisi asszisztense 1992-től több alkalommal felkereste a romániai (erdélyi) rendtartomány történelmi piarista fészkeit és szívügyének tartotta a piarista szellemiség felélesztését, a még életben lévő rendtagok és az öregdiákok felkeresését, baráti körökbe való szervezését, nem utolsósorban a néhai piarista tanintézményekkel való kapcsolatfelvételt. Szoros kapcsolatot alakított ki a kolozsvári utódiskolával is, lehetővé téve az ismerkedést a rend magyarországi iskoláival. Megbízásából 2002-től Fodor György közíró, abban az időszakban a Romániai Férfi Szerzetes Elöljárók országos konferenciájának titkára –, akit Ruppert József előterjesztésére Jesús M. Lecea generális elöljáró konfráteri kinevezésben részesített –, húsz éven át különböző rendezvények, előadások, találkozások, iskolai vetélkedők, temetőlátogatások szervezésével tartotta ébren a piarista szellemiség lángját Kolozsváron. Ezekre többször meghívta Sárközi Sándor atyát, a csíkszeredai piarista misszió vezetőjét is. Mindez megalapozta a két éve történt piarista újratelepedést a kincses városba Molnár Lehel (egyetemi lelkész) és Sárközi Sándor (a piarista templom lelkésze) kegyesrendi szerzetes tanárok személyében.
