Halála napján Páduai Szent Antal ferences áldozópapot, teológust, hitszónokot, egyháztanítót ünnepeltük június 13-án, kedden. Az ebből az alkalomból megtelt és gyönyörűen feldíszített kolozsvári Szent Ferenc-rendi templomban bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa és meghívott szónoka Páll József Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia tartományfőnök-helyettese, a dévai ferences kolostor házfőnöke, szórványlelkész, brádi plébános volt – akit sokan ismernek a kincses városban is, hiszen 2000–2009 között Kolozsváron szolgált. Vele koncelebrált László Attila kolozs-dobokai főesperes, plébános, Holló László egyetemi professzor, a Didaktikai Teológia Intézet igazgatója; Székely Dénes kanonok, kolozsmonostori plébános; Jakab Gábor pápai káplán, Kolozsvár-kerekdombi plébános, Fábián László györgyfalvi, Szőcs Csaba szászfenesi, Keresztes Olivér kolozsi, Kovács Árpád kisbácsi plébános; Bőjte Csongor segédlelkész, valamint Nagy Károly, a ferences templom igazgatója.
Ünnepi szentbeszédében Páll József Leó nyomatékosította, hogy Páduai Szent Antal az alázatosság példaképe. Többek között rámutatott: „A szentek életéből azt szoktuk kiemelni, ami híressé tette az illetőt, a csodákat, a rendkívüli képességeket, a beszédei hatására történt megtéréseket. Ez leginkább Szent Antalra érvényes. Kevés szent életében vagy élete után történt annyi csoda, mint az ő esetében. Róla el szoktuk mondani, hogy képes volt az állatokkal beszélni, prédikált a halaknak is, hatására még a szamár is felismerte az Oltáriszentségben teremtőjét, és kifejezte előtte hódolatát. Városok vezetői hallgatták tanítását, sőt maga a pápa is meghívta, hogy beszéljen neki. Az eretnekek pedig tömegesen tértek vissza prédikációi hatására az igaz hitre. Arról azonban kevesen beszélnek, hogy Szent Antal több mint egy évig remeteségben élt, önként vállalva az ott élő rendtársak szolgálatát, a legegyszerűbb feladatokat is. (...) Szent Antal nem alázatoskodott, hanem tudott rejtettségben, feltűnés nélkül élni hosszú ideig, ugyanakkor alázatos tudott maradni akkor is, amikor mindenki őt dicsérte. Megdöbbentő, de a Biblia egyik központi témája az alázatosság, mert csak abban tudja Isten az ő csodálatos tervét megvalósítani, aki félre tudja tenni a maga egyéni terveit, hogy beengedje az életébe Isten tervét. (...) A Boldogságos Szűz Máriának és Szent Józsefnek az alázatossága tette lehetővé azt, hogy Isten terve megvalósuljon, Isten fia közénk jöhessen. Félre tudták tenni a maguk elképzeléseit, terveit, hogy Isten akarata valósuljon meg általuk. Az alázatosságra leginkább Jézus Krisztus példája tanít minket. Megváltásunk az ő alázatosságának a gyümölcse. Az első ember engedetlenségének az ellentéte az az ima, amelyet a Getszemáni-kertben mondott: »Ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tiéd.« A szentírási részekből világosan megértjük, hogy az alázatosság nem gyengeséget jelent. (...) Ha makacsul harcolok azért, hogy én legyek az első, a legjobb, állandóan hasonlítom magam másokhoz, nem marad energiám élni. Alázatosnak lenni tehát nem azt jelenti, hogy gyengébb vagyok másoknál, sem azt, hogy alkalmatlannak érzem magam nagy dolgok megvalósítására, hanem azt, hogy abbahagyom a másokkal való versengést és Istennel együttműködve azt teszem, amit ő tervezett meg számomra” – nyomatékosította Páll József Leó.
Ünnepi szentmise Páduai Szent Antal emléknapján a ferences templomban (A szerző felvétele)
A szentmise végén Nagy Károly templomigazgató mindenkinek köszönetet mondott a ferences templom iránti hűségért. Arra biztatott, hogy Isten segítségével mindenki tegye a dolgát szerényen, alázattal. Nem versengeni, törtetni kell, hanem becsülettel előrehaladni. Ne feledjük, hogy Isten gyermekének fel kell ismernie az Urat az alázatban – mondta.
Szent Antal ünnepe éppen a liliomnyílás idejére esik, ezért a kolozsvári ferences templomban is mind a délelőtti, mind a délutáni, Orbán Szabolcs házfőnök, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára és Pantea Tibor ferences ifjúsági lelkész által celebrált szentmise után megáldották a hívek által hozott liliomokat, valamint a gyermekeket.
Páduai Szent Antal Lisszabonban született 1195. augusztus 15-én, Páduában hunyt el 1231. június 13-án. Ő a katolikus egyház és Assisi Szent Ferenc rendjének egyik legnépszerűbb szentje – ennek bizonyítéka, hogy világszerte nemcsak a ferences templomokban, hanem máshol is rendszeresen végzik keddenként a Szent Antal-ájtatosságot. A Páduai Szent Antal sírjánál történt számos imameghallgatás, gyógyulás és csoda következtében IX. Gergely pápa (1227 és 1241 között) alig tíz hónappal halála után szentté avatta, XII. Pius pápa (1939 és 1958 között) pedig 1946. január 16-án egyháztanítóvá nyilvánította. Alakját a legenda sokféle történettel fonta körül: a gyermek Jézust a karján hordozta, a tenger halainak prédikált, mint valamikor Szent Ferenc az ég madarainak.
Nagyon régi és elterjedt szép szokás a hívek körében a Szent Antal-kenyéradomány, amelynek megáldása utáni kiosztásával világszerte sok-sok szegény ember mindennapi kenyérgondját sikerül megoldani.
(Borítókép: a szerző felvétele)
