Milyen területek fejlesztésére használták az európai pénzeket?
Jól akarja kezdeni az évet Emil Boc polgármester – legalábbis a közmegítélés szempontjából: hivatalos Facebook-odalán videó-összeállítást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy 2024-ben az általa vezetett önkormányzat által lehívott európai uniós alapokból rekordméretű befektetéseket eszközöltek.
Az elöljáró tudatta a közvéleménnyel, hogy a több mint 420 millió eurót az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésére, a közoktatás helyzetének javítására és a kulturális tevékenység serkentésére fordította.
Környezetbarát mobilitási és enegriaelőállítási formák
Emil Boc szerint az önkormányzat célja az, hogy a kincses városban fejlesszék a környezetbarát mobilitási és energiaelőállítási formákat, hangsúlyt fektessenek a közszolgáltatások digitalizálására, illetve a jövő kihívásaira való felkészülésre.
A 2024-ben megvalósított legfontosabb befektetések között Emil Boc megemlíti a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér mellett felépített Park & Ride (P + R) parkolót, ahol közel 900 kijelölt hely áll majd a gépkocsik rendelkezésére, de az autóbuszok számára is külön terminált különítettek el. Tény, hogy Kolozsvár is igyekszik meghonosítani a nyugat-európai országokban már évtizedek óta bevált P + R típusú parkolókat, amelynek jelentése: „parkolni és utazni” vagy „parkolj le, és utazz!”
Ezeket pályaudvar, autóbusz-, helyiérdekűvasút- vagy metrómegálló közvetlen közelében hozzák létre, hogy a városba igyekvők leparkolhassák ott gépkocsijukat, és átszállhassanak a városközpontba tartó tömegközlekedési eszközre.
Kolozsváron a reptér mellett építették fel az elsőt, de nagy szükség volna a város nyugati bejáratánál, a Monostor lakónegyed végén is ilyen létesítményre elsősorban azok számára, akik a Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozó településekről ingáznak a városba, és akik közül sokan a nagy bevásárlóközpontok parkolóját használják – jobb híján – P + R parkoló gyanánt.
A P + R típusú parkolóknak elsősorban a Kolozsváron munkát vállalók, orvosi kezelésre érkező ingázók veszik nagy hasznát, így nem kell a városközpontban közelharcot vívniuk és tetemes összegeket fizetniük a parkolóhelyért. A gépkocsikat a tömegközlekedési csomópontoknál felépített parkolóban hagyják, innen pedig autóbusszal, trolibusszal, villamossal könnyebben eljutnak a célhoz.
Sétálóövezetek létrehozása
A városvezető azzal is büszkélkedik, hogy 2024-ben sétálóövezetet hoztak létre a Farkas/M. Kogălniceanu, az Egyetem/Universităţii és a Szentegyház/Iuliu Maniu utcában, valamint befejezték a Vasutas park teljes átalakítását és korszerűsítését. Utóbbi 5,3 hektár zöldövezetet jelent. Ezenkívül létrehozták a Hajnal lakónegyedi Csillagvizsgáló parkot, amelynek köszönhetően újabb 1,2 hektárral bővült a környékbeliek szabadidő-övezete. Itt összesen 188 új fát ültettek, és játszóteret hoztak létre.
Emil Boc arra is kitért, hogy tavaly fejezték be a Malomárok partszakaszának a felújítását, a vízfolyam újra láthatóvá és élvezhetővé válik.
A polgármester folytatta a felsorolást: korszerűsítették a félhektáros Caragiale parkot, ahova 53 új fát ültettek. Ugyanakkor modernizálták a postahivataltól induló Átjáró/O. Petrovici utcát, ahol a gyalogosok és a gépkocsik számára közös teret hoztak létre.
Ezenkívül befejezték a Borháncs-telepre vezető bekötőutat, illetve a Kajántói utat, ahol teljesen felújították az útburkolatot és a járdákat, biciklisávot és megállókat hoztak létre a tömegközlekedési eszközök számára. Mi több, ugyanez történt az Aszúpatak/Valea Seacă útján és a Giuseppe Verdi utcában is.
Napelemek és meghosszabbított buszjáratok
A városvezető további utcák, sétányok, járdák rehabilitációját említette a megvalósítások között, valamint napelemek elhelyezését az iskolák és parkolóházak tetőszerkezetén.
Ugyanakkor kibővítették a tömegközlekedési hálózatot (létrehozták az 56-os és az 57-es járatot, illetve meghosszabbították a 18-as, a 34-es, a 44-es, a 47-es és a tanulókat szállító E9-es járat útvonalát), az autóbuszok, trolibuszok és villamosok érkezését jelző 75 új elektromos LED-pannót helyeztek el megállókban, 23 új gyalogátkelőnél vagy útkereszteződésnél helyeztek el villanyrendőrt, bővítették és korszerűsítették a tömegközlekedést.
A projektek egy részéhez a városháza is hozzájárult, illetve a pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR) is származik.
A kolozsvári polgármester hozzátette: európai pénzeket is felhasználtak a metropoliszövezeti terelőút munkálatainak az elkezdésére, illetve elkezdődtek a metró munkálatai azáltal, hogy megérkeztek a gigantikus fúrógépek.
De a Borháncs-telepi olimpiai méretű úszómedence és az iskola építési munkálataival is haladnak. Kiemelte: az európai pénzforrásoknak, a városháza és a Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat (CTP) anyagi ráfordításának köszönhetően a kincses város mobilitási eszközeinek fele környezetkímélő. Hozzátette: 25 hidrogénnel működő autóbuszt vásároltak. Boc emlékeztetett, hogy nemsokára megérkezik Kolozsvárra az a 18 csuklós autóbusz, amely elektromos árammal működik.
Emellett beszámolt még a Bácsi úton épülő öregotthon munkálatainak jó ritmusáról és arról, hogy hozzáláttak a metropoliszövezetbeli vonathálózat (Gorbó–Szászfenes–Kolozsvár–Kisbács–Apahida–Nemeszsuk–Bonchida) projektjének megvalósításához. Kulturális szempontból a városvezető megemlítette a kaszárnyának keresztelt központ létrehozását a Magyar / 21 Decembrie 1989 utcában.
Bódizs György: meglepett az összeg nagysága
Bódizs György RMDSZ-es városi tanácsos lapunk megkeresésére elmondta: meglepte az összeg nagysága, ám a felhasználásával kapcsolatban nem tud érdemben nyilatkozni, mert nem látja át a projekteket részletekbe menően.
– Az idei projektekkel kapcsolatban azt tudom, hogy a magyar közösségnek a prioritási listáján a körgyűrű megépítése és a HÉV létrehozása szerepel. Emellett szükségesnek tartjuk az oktatási hálózat bővítését, különös tekintettel a bölcsődékre, például a Mărăşti tér környékén szükség van ezekre, akárcsak óvodákra. Szintén fontos lenne új iskola, óvoda és bölcsőde építése a metropoliszövezetben is, lévén, hogy sok fiatal család oda költözött. Ezzel hathatósan csökkenthető lenne a reggeli és délutáni csúcsforgalom is – fogalmazott az RMDSZ-es önkormányzati képviselő.
Bódizs úgy véli, hogy a fiatal szakemberek számára is fontos lenne szociális lakásokat biztosítani.
– Mindemellett, pontszerűen nekünk fontos a Báthory-líceum épületének és a Karolina-obeliszknek a felújítása, a Brassai-líceum homlokzatának rehabilitálása stb. Természetesen az is fontos, hogy ezeket a kiadásokat a város milyen forrásból tudja majd fedezni, ám a legfontosabb, hogy a városi tanácsban legyen rá politikai akarat – jegyezte meg Bódizs György.
Rácz Béla Gergely: mindenkit nem lehet boldoggá tenni
Rácz Béla Gergely a 2024-ben az RMDSZ színeiben tevékenykedő városi tanácsos a Szabadságnak elmondta: nyilván mindig vannak fenntartások és kifogások a város projektjeivel kapcsolatban, hiszen olyan prioritások nem léteznek, amelyek mindenkit egyformán boldoggá tennének.
– Kolozsvár zöldebbé tétele egyaránt szolgálja a lakosság érdekét és EU-s forrásokat is lehet pályázni rá. A sétálóövezetek kiállítása, a Malomárok kifedése, a Szamos-part rehabilitációja, a tömegközlekedés fejlesztése mind ebbe az irányba mutat. Ezekhez hozzáadódik a metróépítés, amire már nagyon sok pénzt költöttek, de egyelőre nem teljesen világos a teljes időtartamra vonatkozó finanszírozása – jegyezte meg a volt önkormányzati képviselő.
Utóbbi megaprojektről Rácz Béla Gergely azt gondolja: ha már több száz millió eurót befektettek a földalattiba, akkor már csak a tehetetlenségi erő is fogja előrevinni, és meglesz rá a mód, hogy finanszírozzák, maximum a tervezettnél (sokkal) lassabban készül majd el.
– Ahhoz, hogy valamikor lehessen metróval közlekedni Kolozsváron, a projektet el kellett kezdeni – szögezte le.
A volt RMDSZ-es városi tanácsos, aki a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatáért felelős dékánhelyettese kijelentette: Kolozsvár egy főre jutó helyi költségvetése az egyik legnagyobb Romániában, jelentősen nagyobb, mint mondjuk Bukarestben. Ugyanakkor magasabb mint Temesváron és Jászvásáron.
– Ami a kulturális tevékenység fejlesztését illeti, ott lenne még feladat bőven, azzal kapcsolatban vannak fenntartásaim, ám az általános irányvonal nagyon pozitív annak kapcsán is, hogy például a Kolozsvári Magyar Napok évről évre jelentős és növekvő támogatást kap az önkormányzat részéről – jelentette ki Rácz Béla Gergely. Hangsúlyozta: Kolozsváron a fontosabb urbanisztikai fejlesztéseket nemzetközi ötletversenyeken bírálják el, ami egyrészt EU-s követelmény, másrészt jót tesz a városnak. Az már más téma, hogy a polgármester itt-ott belenyúl, ez viszont nincs rendjén – vélekedett.
A volt városi tanácsos retorikus kérdést is megfogalmazott: ennyi építkezést, fejlesztést, bővítést hogyan fog megbírni az ipar, idén ugyanis nagyon sok olyan projekt indul, aminek hatalmas beton- és munkaigénye van. Ilyen például a metró, a regionális kórház, új bevásárlóközpontok – sorolta.
