Kelemen Hunor: élő és folyamatos párbeszéd kell a nemzedékek között
„Az erdélyi magyar fiataloknak határozott véleményük van: kiállunk magunkért, és készen állunk tenni azért, hogy Erdélyt építsük, és jól érezzük magunkat benne. Ezt bizonyítja az is, hogy idén rekordszámú fiatal jelölt méretteti meg magát az önkormányzati választásokon, az RMDSZ listáin” – vázolta Szilágyi Dóra, a Miért elnöke. Rámutatott: a létszám nem véletlen, tudatos építkezés eredménye: a Miért az RMDSZ-szel partnerségben képezi azokat a fiatalokat, akik szerepet vállalnának a közéletben. Erre szolgál az idén hetedik évfolyamát indító Erdélyi Politikai Iskola (EPI), a Bernády György Önkormányzati Akadémia, amely kifejezetten az önkormányzatokban tevékenykedő fiatalokat célozta meg, és az időszerű- és szakpolitikai kérdésekben a fiataloknak irányt mutató Miért Akadémia.
Eltérő kihívások régiónként
Szilágyi Dóra nyomatékosította: a Miért ereje a tagszervezetekben rejlik, az erős helyi és területi szervezetek munkáján alapszik. Ugyanakkor a székelyföldi, a partiumi és a szórvány fiatalok eltérő kihívásokkal néznek szembe – tette hozzá, és felkért egy-egy fiatal jelöltet mindhárom régió képviseletében, hogy összegezzék, milyen célokat fogalmaztak meg a következő időszakra.
A szórványban induló fiatalok nevében felszólaló Segesvári Károly elmondta: összesen 352-en lépnek be a választási versenybe. Kiemelte: a szórványban élő magyar közösség számára a beolvadás, az identitásvesztés a legnagyobb veszély.
„Az a feladatunk, hogy az itt élő magyar fiatalok számára vonzóvá tegyük a magyarnak lenni jó érzést. Közösségépítő programokat, magyar vállalkozói programokat, ifjúsági tereket kell létrehoznunk, ahol az identitáserősítésen túl nemcsak kikapcsolódási lehetőséget biztosítunk, hanem erős, egymásra támaszkodó közösséget szervezhetünk”, részletezte.
A partiumi jelöltek nevében Katona Ibolya, a Szilágy megyei Ifjúsági Tanács elnöke beszélt, elmondva: a régióban az ifjúság 307 jelölttel vág neki a június 9-i választásoknak. Mint megállapította, a Partiumban a szórványosodás problémájával, illetve azzal a helyzettel is küzdeni kell, hogy valamilyen mértékben az anyaország is elvonja a fiatal munkavállalókat a határ menti megyékből.
„Azért dolgoznánk, hogy olyan közösségi életet, életképes közeget tudjunk teremteni nekik, amelyek révén fiataljaink szívesen maradnak itthon, fognak bele vállalkozásokba” – folytatta.
A székelyföldi jelöltek nevében Tornai Szilárd, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) elnöke, a Miért elnökhelyettese szólalt fel. Mint kifejtette, Székelyföldön 531 fiatal jelentkezett önkormányzati tisztségre. Elmondta: Udvarhelyszéken az UIET és a Miért komoly munkát fektetett abba, hogy felmérje azokat a tényezőket, amelyek elősegítenék, hogy a fiatalok szívesen a szülőföldükön maradjanak.
Elmondta: a fiataloknak konkrét elképzeléseik vannak arról, mit változtatnának településeiken. Az ifjúsági szervezetek több mint ötezer felvetést gyűjtöttek össze, ebből alakították ki az udvarhelyszéki fiatalságnak az úgynevezett Tizenkét pontját, amelyek között meghatározó a vállalkozások támogatásának igénye – húzta alá Tornai Szilárd. Megjegyezte: Székelyudvarhelyen van egy jól működő vállalkozási inkubátorház, amelyet akár ki lehetne Erdély-szerte bővíteni. Mindamellett a fiatalok pezsgő ifjúsági életet, olyan rendezvényeket, közösségi tereket szeretnének, ahol találkozhatnak, jól érezhetik magukat.
„A politikai aktivitásnak nincs korhatára”
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: örömteli dolog, hogy a közösségi, a politikai munka iránt nem apadt az érdeklődés, és ilyen sok tagja indul a fiatal nemzedéknek az önkormányzati választásokon.
Nyomatékosította: erre szükség van, hiszen a közösség és az RMDSZ szervezeti életében is a legnagyobb kihívások egyike a nemzedékek közötti párbeszéd. A közösségi életet akkor lehet egyensúlyban tartani, ha ez a párbeszéd élő és folyamatos – emelte ki Kelemen Hunor.
Rámutatott: az RMDSZ keretei között ez így is történt, és az elmúlt három évtizedben folyamatos cserék, változások voltak a helyi, a megyei önkormányzatokban, a parlamentben vagy akár a kormányban tisztséget ellátó politikusok szintjén is.
Ugyanakkor – mint megállapította – az elmúlt harminc évben a szövetség élén három nemzedék váltotta eddig egymást, ami egyfajta stabilitást adott, és a vezetőváltási átmeneteket is zökkenőmentesebbé tette – állapította az RMDSZ elnöke. Kiemelte: a politikai aktivitásnak nincsen korhatára, ennél sokkal fontosabb az elkötelezettség és a közösség képviseletére irányuló akarat, és nem utolsósorban, a szakmai felkészültség.
„A következő években, évtizedekben a jövőnk építői a fiatalok lesznek. Az a nemzedék, amelyik ma az iskolapadokban van, illetve a húszas, harmincas éveit tapossa, alakítja majd a társadalmat, meghatározza a témákat, az irányokat” – húzta alá Kelemen Hunor.
Emlékeztetett: a Miért ezelőtt öt évvel kérte, hogy az európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyét kapja meg az ifjúság képviselője, ez megtörtént, így a lista harmadik helyezettje Szilágyi Dóra, a Miért elnöke.
A szövetségi elnök megköszönte az ifjúsági szervezetek eddigi munkáját, s mint ígérte, az RMDSZ a továbbiakban is figyelni fog a fiatalokra, szükség lévén az általuk képviselt új szemléletre, világnézetre. Arra kérte az erdélyi magyar fiatalokat, minél többen vegyenek részt a közélet minden szintjén a közösség építésében, és biztassák arra nemzedéküket, hogy ne maradjanak távol az urnáktól.