Az RMDSZ azokra a bírálatokra reagált, amelyek a kórházi anyanyelvhasználatot érintő, múlt héten elfogadott törvénymódosítások miatt érték. A szövetség által kezdeményezett módosítások elfogadása nyomán az RMDSZ közölte, hogy lehetővé tették a magyar nyelv használatát az egészségügyben és a szociális intézményekben. Az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) azonban arra figyelmeztetett keddi közleményében, hogy a törvénymódosítás nem biztosít új nyelvi jogokat. Szerinte mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszi kötelezővé a magyarok által is lakott településeken. A jogvédő csoport úgy vélte: ennek a feltételnek egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni például a kolozsvári gyermekkórházban. A jogászokból álló csoport sérelmezte az erdélyi magyar közvélemény félrevezetését.
„Az RMDSZ törvénymódosítása előírja, az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet alkalmazni annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű asszisztenciára. Fontos, hogy a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben” – fogalmazott álláspontjában az RMDSZ.
A szövetség úgy vélte: míg a kolozsvári független jogvédő szervezet által hivatkozott 46/2003-as törvény 8. cikkelye csak azt írja elő, hogy az információkat, amennyiben a páciens nem tud románul, anyanyelvén kell tudomására hozni, addig ez a törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége.
Az RMDSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a módosításokkal például az öreg- és gyermekotthonokban vagy akár a szociális munkások által biztosított szolgáltatások alkalmával is anyanyelvünkön igényelhető a szolgáltatás az állami intézményekben.
„Kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén. Most is összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra” – vélte a sajtónak eljuttatott álláspontjában a szövetség.
