Az Óvár falának és egy belső udvaros római épület részeire bukkantak
Tekintve, hogy a Fulton hotel melletti udvaron áll az Óvár erődítésének egy sarokbástyája, a régészek számítottak arra, hogy megtalálhatják a keleti fal egy szakaszát a telken, és így is történt: az augusztusban zajlott ásatáson előbukkant a keleti városfal alapozásának egy része és magának a városfalnak is egy kisebb szakasza.
Lupescu Radu művészettörténész a Szabadságnak elmondta: a középkori erődítést illetően főként arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyire mélyre megy a városfal alapozása, illetve, hogy a környezetében levő leletek alapján hányadik századra datálható a most feltárt szakasz. Az ásatás során kiderült: a fal alapozása nagyjából két méter mélyen van a mai járószinthez képest; a középkori járószint már nem maradt meg, hogy ahhoz is viszonyítani lehessen. A leletanyag ugyanakkor arra utal, hogy a fal 14. századi, Anjou-kori építésű.
Ugyanakkor a mai járószinthez viszonyítva, három és fél métertől öt és fél méterig terjedő mélységben római kori épület(ek) maradványai kerültek elő: belső udvar részlete, két fő fal, és oszloptöredékek – számolt be lapunknak Ferencz Szabolcs régész.
– Az oszloptöredékek a római épületnek egy korábbi építési fázisából származnak; először ugyanis fából, majd kőből emeltek itt épületet, majd az utóbbit felváltotta a most feltárt ingatlan, amelynek belső udvarát nagy kőlapokkal burkolták. Amikor a második kőépületet építették, az előzőt elbontották, az oszloptöredékeket pedig az új épület padlója alá fektették, töltésként használva – részletezte a szakember. Elmondta: furcsamód a feltárt épület falai nem záródnak egyik irányban sem, ezért több kutatószelvényt is nyitottak. Kiderült, a római falak egy részét későbbi építkezések alkalmával elbontották, megtalálták ugyanis a gödröket, ahonnan a köveket kibányászták.
Előtérben a belső udvaros római épület maradványai, a telek végében a városfal alapozása és egy szakasza látható (fotó: Rohonyi D. Iván)
A római épület köveinek egy részét a telken utólag épült ház pincéjének az építésekor használták fel, sőt a szomszédos Fulton hotel épületének alapozásába a római kori épület első építkezési szakaszához tartozó kövekből vannak beépítve darabok – magyarázta Ferencz Szabolcs. – Mindez nem meglepő, hiszen jellemző módon azokat a római kori falakat találjuk meg, amelyekre ráépítettek vagy nem kerültek elő későbbi épületek alapozásakor. A későbbi korokban nem ástak le csak azért, hogy építőanyagnak követ szerezzenek, de ha rábukkantak egy-egy római falra, azt vagy felhasználták, vagy kitermelték, sőt sokszor utána is bontottak – folytatta a régész.
A telken feltárt római rétegben a leletanyag lényegében római kori kerámiatöredékekből áll; különös módon egyetlen érmét sem találtunk, amelynek segítségével pontosabban keltezni tudnánk az épületet – tette hozzá a régész. Az ingatlan egykori funkcióját sem lehet pontosan megállapítani. – Az bizonyos, hogy a két kőfázis teljesen fedi egymást, ezek során az alaprajzi elrendezés, az épületszerkezet nem változott. – Ez a belső udvarral ellátott épület egyébként szépen illeszkedik a római kori várost (Napoca) érintő eddigi ismereteinkbe; a Főtéren, az üveglap alatt bemutatott leletek is hasonló, oszlopokkal övezett, belső udvarán kúttal rendelkező épület maradványai – jegyezte meg Ferencz Szabolcs.
– Ezen a telken tehát a belső udvar egy része és két falszakasz maradt meg a római épületegyüttesből. A római kort követő rétegeket a modern kori építkezések és átépítések során nagyon megbolygatták – összegezte a régész. A leletek a továbbiakban a helyükön maradnak, hiszen az új épület szerkezete nem éri el a mélységüket, mivel alapozásként a lefúrt pilléreket használja – tette hozzá.
