Orbán Viktor csúcstalálkozók megtartását indítványozza
A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. Felidézte: 2011-ben az első magyar elnökség idején is válságokkal küzdött Európa, kezelni kellett a pénzügyi válság, az arab tavasz következményeit és a fukushimai katasztrófát. Értékelése szerint az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor.
A kormányfő a magyar elnökség alatt eddig elvégzett szervezési és koordinációs munkáról is szólt, hangsúlyozta: az EU-nak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg. Hozzátette: a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz, de döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk. Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén, Budapesten november 8-án.
Úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Orbán Viktor a teremben lévő képviselők egy részének fütyülése közepette megismételte kijelentését, hozzátéve: ha tetszik, ha nem, ezek a tények.
Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot. Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.
Emlékeztetett: a 2008-as gazdasági válságra adott EU-s válasznak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója, ami 2012-ben nemzetközi szerződéssel intézményesült. A kormányfő úgy látja, hogy ma a schengeni övezet van hasonló válságban, ezért szükség lenne egy hasonló politikai elköteleződésre, majd a csúcstalálkozó nemzetközi szerződéssel történő intézményesítésére.
Szólt arról is, hogy a migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására alkalmas fórum lesz a november 7-én – két nappal az amerikai elnökválasztás után – Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.
Orbán Viktor azt mondta, ma az unió nem képes saját békéjét és biztonságát szavatolni, ezért szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.
Kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, szerinte a bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. Kulcskérdésnek nevezte az európai biztonság szempontjából a Nyugat-Balkán csatlakozásának gyorsítását. Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus. A magyar elnökség összehívta a Nyugat-Balkán-EU-csúcstalálkozót, ahol előrelépést szeretnének elérni – rögzítette.
URSULA VON DER LEYEN: A MAGYAROKAT TESZIK-E FELELŐSSÉ AZ 1956-OS OROSZ INVÁZIÓÉRT?
Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amíg szükséges – jelentette ki az EB elnöke az uniós tanács soros magyar elnökségi programjának ismertetéséről folytatott vitán. Ursula von der Leyen azt mondta, a világ szemtanúja Oroszország háborúja brutalitásának, és még mindig vannak olyanok, akik az ukrajnai háborúért nem a támadót teszik felelőssé, hanem a megtámadottat. „Még mindig vannak olyanok, akik nem Vlagyimir Putyin orosz elnök hataloméhségét látják a háború mögött, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják. Megkérdem önöket: a magyarokat teszik-e felelőssé az 1956-os orosz invázióért?” – tette fel a kérdést. Ukrajna népe, a szabadságharcosok népe, pontosan úgy, mint azok a hősök, akik Közép- és Kelet-Európát szabadították meg a szovjet uralomtól annak idején – fogalmazott a német politikus.
Pozitív jelzésekre számít a román belügyminiszter
Cătălin Predoiu belügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy az Európai Unió (EU) Bel- és Igazságügyi Tanács október 10-i ülésén Románia pozitív jelzéseket fog kapni az ország év végéig megvalósuló teljes körű schengeni csatlakozásáról – közölte az Agerpres hírügynökség. A tárcavezető emlékeztetett arra, az ülés napirendjén nem szerepel Románia felvétele a schengeni térségbe, de megvitatják az övezet tagállamainak jelenlegi helyzetét. „Ugyanakkor diplomáciai lépéseket tettünk azért, hogy a tanácstól határozott támogató jelzéseket kapjunk az év végéig esedékes pozitív döntésről. A célunk eléréséért folyamatosan kapcsolatban állok a magyar elnökséggel, az Európai Bizottsággal és az uniós belügyminiszterekkel” – idézte a belügyminisztérium honlapja Predoiut. A román miniszter október 2. és 5. között Bécsben, Prágában és Münchenben is tartott egy sor megbeszélést Románia 2024-ben megvalósuló teljes körű schengeni csatlakozásának elősegítéséért. Beszámolója szerint tárgyalt a belügyi biztosi poszt várományosával, az osztrák Magnus Brunnerrel is. „Ezeken a találkozókon hangsúlyoztuk Románia eredményeit a nemzeti és uniós határok védelmében, az illegális migráció elleni küzdelemben, valamint a schengeni rendszerek és jogszabályok kifogástalan alkalmazásában” – nyilatkozta Predoiu.