A megegyezés szerint május 25-e után a koalíció két nagyobbik pártja kormányfőt cserél. A liberálisok a miniszterelnöki tisztséget jelenleg betöltő Nicolae Ciucă lelépése ellenében megkapják a szállításügyet és a pénzügyet, amelyet addig szociáldemokrata miniszterek vezetnek. A PSD a miniszterelnökség mellett átveheti az európai alapokért felelős minisztériumot és az igazságügyet, ezek élén jelenleg a PNL által jelölt tárcavezetők állnak. Legalábbis ez szerepel a 2021 decemberében kötött szerződésben. Amikor a két rivális nagy párt rávette magát – és egymást – az együtt kormányzásra a válságos időkben, az aláíró felek ezt így tartották méltányosnak.
Akár a sakkban, ahol az ilyesmit szaknyelven sáncolásnak vagy rosálásnak nevezik. A szabályok azonban itt kőbe vésettek: a király a művelet pillanatában például nem lehet sakkban, a király és a bástya között nem lehet más bábu, a király és a bástya a sáncolást megelőzően nem léphetett… és bizonyára még sok minden más, nem ismerem a részleteket, távol áll tőlem minden logikát feltételező játék. Bukarestben a manőverezés már javában tart, de nem feltétlenül a megállapodások, a sportszerűség vagy épp a méltányosság jegyében. (A királyok összevissza lépnek, bástyaember nincs, és mintha a megengedettnél is több gyalog lenne a táblán…) Logikát azonban látnak az elemzők a különböző húzások mögött.
A vita tárgya elsősorban a nagy (több mint 5 milliárd eurós) költségvetésű szállításügyi minisztérium, a helyreállítási alap (PNRR) fő szétosztogatója. Ahogy egy szociáldemokrata bennfentes a bukaresti Libertatea napilapnak tömören elmondta: aki ma autópályákat épít Romániában, az hozza a szavazatokat. Övé a hatalom, meg a dicsőség. Szállításügyisként a PSD-s Sorin Grindeanu épít (vagy nem) utakat, elsősorban hozzá fordulnak az önkormányzatok a különböző infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásáért, ez pedig komoly erőpozíciót jelent számára és a párt számára is. Ha a tárca átkerülne a liberálisokhoz, ennek a munkának a babérjait az utód, a pillanatnyilag partner, különben rivális PNL aratná le a 2024-es választásokon – vélekedik a lap kommentátora. Megegyezés ide, megegyezés oda, a PSD tehát minden bizonnyal körömszakadtáig fog harcolni, hogy a tárcát megtarthassa. Bármi áron. Egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy a szociáldemokraták támogatnák a PNL-t abban, hogy elorozza az RMDSZ-től a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztériumot is, ha az érdek azt kívánja.
A szállításügy helyett az európai alapok minisztériumával kellene tehát beérnie a PSD-nek. Marcel Ciolacu PSD-elnök azonban keményen dolgozik a csere megakadályozásán. Mégpedig nagyon ravaszul. Bukaresti lapok emlékeztetnek: Ciolacu hónapok óta dicséri a tárca jelenlegi liberális vezetőjét, Marcel Boloşt, hogy milyen pazar munkát végez. A PSD-elnök abban bízik, hogy olyan érvet, miszerint a jól teljesítő játékosokat hülyeség lecserélni játék közben, aligha tudnak a partnerek megcáfolni. Vagy legalábbis nem könnyen. Egyes elemzők szerint a harc többről szól: Ciolacu nemcsak a párt érdekében akarja megtartani a szállításügyet – mert mit ér a miniszterelnökség osztogatnivaló nélkül –, hanem személyes okok miatt is. Amennyiben ugyanis Grindeanu a továbbiakban is kiélheti ambícióit a szállításügy élén, nem lesz ideje vagy érdeke Ciolacu helyére pályázni a pártban, amire különben lenne esély.
Cristian Pârvulescu politológus a Libertateának nyilatkozva úgy vélekedett: a PNL számára elsősorban azért tét a szállításügy, mert aki ezt megkapja, annak megerősödik pozíciója a párton belül. Gyakorlatilag Ciucă pártelnök-miniszterelnök utódjának van fenntartva ez a tisztség, amennyiben a tartalékos tábornok átmegy tartalékos politikusba a 2024-es választásokat követően. Csak legyen, aki betöltse az űrt… S ha nincs is, a PNL presztízskérdést csinál a szállításügy megszerzéséből. Egyes vélekedések szerint amúgy is nagy az imázsvesztése a pártnak a szociáldemokratákkal való együtt kormányzás miatt, a jussról való önkéntes lemondás nagy felháborodást váltana ki elsősorban önkormányzataik körében – írják.
A helyzet kezd fokozódni: a szociáldemokraták mesterkedéseit, erőfitogtatását megelégelve Klaus Iohannis is megszólalt. Röviden annyit mondott: írhat bármit a protokollum, az alkotmány értelmében egyedül ő illetékes kinevezni a miniszterelnököket, és semmi nem kötelezi arra, hogy legközelebb a PSD-s Ciolacura essen a választása.
Helycsere tehát, de sok támadással – és nem úgy, mint a sakkban. Ez inkább olyan lesz, mint a Föld mágneses pólusainak a cseréje, amivel annyit riogatnak már egy ideje: kaotikus, kiszámíthatatlan, de elkerülhetetlen, és nem tudni, hogy mikor következik be. És hogy milyen hatással lesz ránk…
