A foRMAtion projekt ötlete azt követően született meg, hogy 2019 tavaszán készült egy nagyobb felmérés a közép-kelet európai országokban arra vonatkozólag, létezik-e kutatásmenedzseri és kutatásadminisztrátori munkakör. Nyugat-Európában már előrébb jár e téren, ezzel foglalkozó szakmai szervezetek is létrejöttek már, amelyek biztosítják a szakmai felületet a nyugat-európai és néhány kelet-európai országban dolgozó kutatásmenedzsernek.
– A foRMAtion projekt az Erasmus+ pályázat keretében megvalósuló, három éves kifutású projekt, amelyhez 2019 szeptemberében csatlakoztunk. A mostani sajtótájékoztató apropója az, hogy ezen a héten zajlik a projekt első nyilvános eleme, azaz a tananyag és a módszerek tesztelése – kezdte Szenkovics Dezső dékán-helyettes.
A foRMAtion projekt széles nemzetközi partnerségben valósul meg, a Sapientia EMTE mellett portugál és szlovén intézmények, a magyarországi Hétfa Kutatóinézet és a Corvinus Egyetem vesz részt benne. Már sikerült összegyűjteni egy 200 oldalas anyagot, amelyet mind hagyományos úton, mind online el tudnak juttatni az érdeklődő hallgatóknak.
A képzésen való részvétel a 2020/2021-es tanév második félévétől válik elérhetővé. A két féléves képzés kapcsán a tananyagot négy modulra osztották, az elkövetkező egy hónapban pedig véglegesítik az oktatási anyagokat. Hosszabb távon a cél az, hogy a képzési anyagot ingyen bocsátják minden érdeklődő intézmény és személy rendelkezésére. A Sapientia EMTÉ-n eddig két oktató kapcsolódott be a projektbe, a hallgatók létszáma azonban még nem tisztázott. – Mivel választott tantárgy lesz a kutatásmenedzsment, a pontos létszám még nem ismert, de semmiképpen sem szeretnénk tömeget – tudtuk meg Szenkovics Dezső dékán-helyettestől.
– Romániában is lenne igény a kutatásmenedzseri szakmára, és minden kutató intézet érdeke, hogy legalább egy kutatásmenedzsert foglalkoztasson, mert ezzel a kutatást ténylegesen végző szakemberek munkáját könnyítenék meg. A projektmenedzserrel ellentétben a kutatásmenedzsernek teljesen más rálátása van a kutatási folyamatra, ugyanakkor sokkal komplexebb feladat, mint a hagyományos projektmenedzseré – összegzett Szenkovics Dezső. Hozzátette: megoldatlan ügy még, hogy a döntéshozók elismerjék a kutatásmenedzseri szakmát.
Toró Tibor egyetemi oktató a kisebbségi nyelvhasználatot célzó Listen projektről elmondta: olyan előadás-sorozat kidolgozása van készülőben, amely az európai kisebbségek nyelvhasználatának alkalmazási körét szélesítené ki.
– Európában nagyon sok nemzeti kisebbség él, amely nyelvileg aszimmetrikus helyzetben van. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi nyelven beszélő átvált a többségi nyelvre, ha többségiekkel találkozik. A projekt célja ennek az aszimmetrikus szituációnak a megfordítása. A módszert Katalóniában fejlesztették ki, a katalán nyelvi revitalizáció részeként, hogy a katalán anyanyelvűek ne váltsanak át spanyolra, és terjesszék a katalán nyelvhasználatot. Tudni kell, hogy a spanyol és a katalán nyelv nagyon hasonló. Ennek ellenére, ha egy katalán az anyanyelvén rendel meg egy kávét, a kávézó spanyol alkalmazott elmondhatja, nem érti, mint mond a vevő, tehát nem szolgálja ki. A romániai magyarok számára is nyilvánvaló, hogy románul szólalnak meg egy üzletben, és nem várják el a román anyanyelvűtől, hogy megtanuljon magyarul. De meg kell értetnünk a többségiekkel, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén való megszólalással senki nem generál konfliktust, illetve rábírnunk őket arra, hogy elfogadja, ha valaki más nyelven szólal meg. Egy tudatosítási folyamatról van szó, annak érdekében, hogy a kisebbségiek többet használják saját anyanyelvüket – magyarázta Toró Tibor egyetemi oktató, szakkordinátor, aki szerint a projektben a Valenciai Egyetemmel és egy olasz nemzetközi kutatóintézettel is együttműködnek.
– Mivel az erdélyi magyarok a második legnépesebb nemzetiségi közösség Európában, sajátos tapasztalatot adunk hozzá a projekthez. Egyelőre két egyetemi oktató sajátítja el és adaptálja a katalán módszert az erdélyi magyar viszonyokra. Az online képzést a jövő év első felében hirdetjük meg. A Sapientia a vizuális anyagok kidolgozásáért felel, ehhez a filmes kollégák segítségét is kértük – mutatott rá Toró.
Megtudtuk: a Listen projektbe három egyetemi oktató és egy végzős hallgató kapcsolódik be a Sapientia EMTÉ-ről.
