– A Kossuth-díjnak nagy presztizse van történelmi értelemben. A díjat azért a komplex működésért kaphattam, amelyet én egységben képzelek el, illetve képviselek. Az érdeklődésem középpontjában mindig a zene állt, mindent, ami érintkezik a zenével: színház, film, oktatás, rendezői és tanári munka, ugyanúgy együvé tartozónak érzem. Egy szellemi térnek, a kárpát-medencei magyar művészeti térnek tekintem, hogy Budapesten és Kolozsváron élek és dolgozom. Ebben a térben próbálok hasznos közkatona lenni, próbálom szolgálni azokat az ügyeket, amelyek művészi tartásáról, etikájáról meg vagyok győződve. Szerteágazó a tevékenységem, de mégis a zene létezésem esszenciája. A zene számomra vallás, amire úgy tekintek, mint az emberiség jobbító elemére. A zene érdek nélküli, amihez nem férhet hozzá semmilyen ideológiai vagy politikai megfontolás. A zenei gondolat mindenek fölött áll. Ezt próbálom szolgálni, és mindent elkövetek, hogy független és szuverén magyar művész legyek, mert számomra ez a legfontosabb – nyilatkozta Selmeczi György.
A művész a Kossuth-díj átvétele után sem pihen. Épp a kolozsvári magyar zeneoktatás bicentenáriumára komponál új családi operát. November 19-én lesz a premier sok gyermek részvételével, tudtuk meg a beszélgetés alatt.
– Európai szinten is kiemelkedő, amit most ünnepelünk. A XIX. század elején Európa legtöbb országában még híre-hamva sem volt zenei oktatásnak, ám Kolozsváron már létezett. Erre büszkéknek kell lennünk. Megtisztelő, hogy engem kértek fel a jubileumi opera megírására – jegyezte meg Selmeczi György.
– Munkámmal a közösséget szeretném szolgálni, ezért úgy érzem, hogy amikor Kolozsváron dolgozom, akkor az itteni közösség a fő szempont. Itt nevelkedtem, itt kaptam azt a tudást, amit érvényre juttattam a világban – tette hozzá a díjazott.
– A Kossuth-díjnak van egy megkülönböztetett rangja. Nagy boldogság megkapni. Öröm, hogy emberek százai-ezrei szeretettel gondoltak rám, és kifejezték örömüket. Ám most is ugyanúgy kell vezényelni a négynegyedes ütemet, mint a Kossuth-díj előtt, és a C-dúr sem változik meg. Emberi, kollégiális kapcsolataim sem változtak meg. A tanítványaimat is pont úgy szeretem, mint eddig. Ugyanígy fontos az is, hogy unokáim cseperednek. A legnagyobb öröm, hogy azok, akiket szeretek, boldoguljanak az életben, legyenek sikeresek – összegzett Selmeczi György.
(Borítókép: A szerző felvétele)
