A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának meghallgatásán érintette az abból fakadó nehézségeket, hogy Románia még nem tagja a schengeni övezetnek, és úgy vélekedett, hogy a belépéshez Bukarest mára megtett minden szükséges szakmai előkészítő lépést.
„Ezt mutatják a szakértői brüsszeli vélemények, és ezt támasztja alá az is, hogy egy kivételével minden európai uniós tagország a támogatásáról biztosította Romániát” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki kettős mércét emlegetett azzal kapcsolatban, hogy Ausztria nem szavazta meg Románia csatlakozását.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: Romániával szemben kettős mérce érvényesül a schengeni csatlakozás elodázása által. „Általában, ha mi nem adjuk valamihez a támogatásunkat, az rögtön az alapító atyák alapgondolatainak kerékbetörése és az európai egység felháborító megbontása. De ha egy nyugat-európai ország csinálja ezt, akkor az az európai szerződésekből fakadó jogosultság legitim alkalmazása” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány folyamatosan konzultál az ügyben az osztrák féllel, de ez kihívásokkal jár, ugyanis Ausztriában belpolitikailag ingatag helyzet állt elő azzal, hogy nem az eddig kormányzó erők nyerték a közelmúltbeli választást. „Akárkivel is kell tárgyalnunk Ausztriában, világossá tesszük a magyar nemzeti érdeket ebben a tekintetben”– nyomatékosította a miniszter.
Ezt követően rámutatott: Magyarország a Románia Schengen-csatlakozásának kérdésében az európai többség része. „Sőt, ennek a többségnek az egyik hangadója vagyunk, és így próbálunk segíteni Romániának, valamint természetesen Bulgáriának is abban, hogy minél előbb a schengeni övezet részévé váljanak” – tudatta.
„Reménykedjünk, hogy Románia schengeni csatlakozása még az elnökségünk alatt létrejöhet. Ez teljes mértékben egy irányba mutatna a magyar nemzeti érdekekkel és a határ túloldalán élő magyar nemzeti közösség érdekeivel is” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A magyar diplomácia vezetője beszélt arról is, hogy a kormánynak kötelessége elősegíteni a külhoni magyar közösségek szülőföldjükön való megmaradását, és mindent meg is tesz ennek érdekében.
A tárcavezető a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival. Kiemelte: ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy az idei év végéig a kormány 61 303 vállalkozást támogatott, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre. Ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják – nyomatékosította. Hozzátette: a Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15 332 pályázatot támogattak és fognak támogatni; Kárpátalján ez a szám 34 466 lesz, Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913.
Az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás kérdése kapcsán meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez; üdvözölte továbbá, hogy 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is.
Tájékoztatása szerint Romániával nyáron aláírták a megállapodást a Kübekháza és Óbéba közötti határátkelőhely létrehozásáról, valamint a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezéséről is. Arra a „teljesen faramuci helyzetre” is kitért, hogy van tíz olyan határátkelő a két ország között, amelyek csak szombatonként lehetnek nyitva, amíg Románia nem lesz tagja a schengeni zónának.
Végül a miniszter érintette a határon túli magyarok számára elérhető ösztöndíjprogramokat is, és hangsúlyozta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több százmillió forintnyi támogatást biztosított a kormány.
