Nyolc év múlva készül el, és közel hétmilliárd lejbe kerül
Szakemberek szerint tulajdonképpen ott tartunk, mint a nyugat-európai országok társadalmai 50-60 évvel ezelőtt: a nagy méretű infrastrukturális beruházások, a közúti és vasúti, valamint a légi forgalom folyamatosabbá tétele érdekében feláldozzuk a természeti környezetünk épségét. Ezek a társadalmak már régen a folyamatok fordítottjánál tartanak: érték az életminőséget és normális életkörülményeket biztosító érintetlen erdő, a friss levegő és a csend. Romániában az 1989-es decemberi forradalom után 33 évvel még mindig a fejlődés versus környezetvédelem kibékíthetetlen ellentét paradigmájánál tartunk. A Kolozsvárt délről elkerülő úgynevezett metropolisz-körgyűrű megépítése kapcsán e két tényező ismét élénken foglalkoztatja a közvéleményt.
Magyarkapus–Gyalu–Szászfenes–Bükk-erdő
A körgyűrű megépítéséről szóló kormányhatározat szerint a TR35-ös jelzésű metropolisz-körgyűrű a Nagyvárad felé vezető 1-es országútról ágazik le Magyarkapus és Gyalu között, majd Szászfenes területén a Bükkön keresztül délről kerüli el Kolozsvárt, és Erdőfelek község területén keresztezi ismét a Torda felé vezető 1-es országutat. Innen a települési közigazgatási határ mentén halad Apahida felé, kapcsolatot teremt az 1N jelzésű, Kolozsvárt keletről elkerülő terelőúttal, majd Apahida és Telekfarka között éri el a Dés felé vezető 1C jelzésű országutat.
A gyorsforgalmi autóutak előírásainak megfelelően irányonként két 3,5 méter széles közlekedési sávval, 2,5 méter széles leállósávval megépítendő metropolisz-körgyűrűn a tervek szerint óránként 80-100 kilométer/órás sebességgel lehet majd közlekedni. A körgyűrűn három, a bekötőutakon pedig további két alagutat fognak fúrni, ezek hossza 310-től 490 méterig terjed.
A terv részeként 35 kilométernyi kerékpárút is épül, amely 23 kilométeren a gyorsforgalmi út nyomvonalát követi. Az útkereszteződések kivilágításához szükséges villamos energiát teljes mértékben automatizált, Gyalu térségében megépítendő napelempark biztosítja majd.
Ezzel kapcsolatban a különböző biciklis egyesületek képviselői a Szabadság riporterének elmondták: ugyanezt tervezik az északi terelőút kapcsán is. Egyikük nem látja sok értelmét annak, hogy a bringások ne friss levegőt, hanem a gépkocsik által kibocsátott friss kipufogógázokat szívják.
Nyolc év, közel hétmilliárd lej
A kormányhatározat szerint az első szakaszban a körgyűrű 23,7 kilométeres (Erdőfelek és Apahida közötti) keleti része és a hozzá tartozó 19 kilométernyi bekötőút épülne meg, gyors elérhetőséget biztosítva a tervezett regionális sürgősségi kórház és a repülőtér felé, a Szamos-csatorna felett építendő új híd pedig lehetővé teszi majd a kolozsvári nemzetközi repülőtér kifutópályájának meghosszabbítását is.
A második szakaszban tervezik megépíteni a TR35-ös út 18,5 kilométeres, az észak-erdélyi A3-as autópályával is gyorsforgalmi összeköttetést teremtő nyugati részét, további 13 kilométernyi bekötőúttal. A metropolisz-körgyűrűn 20 közlekedési csomópontot alakítanak ki, ezek közül 12 Kolozsvár közigazgatási területén található.
A kormányhatározat szerint a beruházás összértéke 6,974 milliárd lej, megvalósítása pedig nyolc évbe fog telni (négy-négy évet szánnak mindkét szakaszra).
Ökológus: mit mondunk majd gyermekeinknek?
Hartel Tibor ökológus a Szabadságnak a témával kapcsolatosan nyilatkozatában elmondta: még nem elemezte behatóan a projektet, ám ilyen méretű infrastrukturális beruházás mindenképpen táj- és élőhely-fragmentációt eredményez. – A társadalmi és szociális valóság, valamint a mobilitás megkönnyítése sajnos nem fedi az ökológiai és környezetvédelmi realitást. A közösségnek prioritásai vannak, ám aggasztóak a környezetünk tönkretételével kapcsolatos irracionális akciók. Mondjuk, a körgyűrű megépítése racionális meggondolások alapján történik, de figyelnünk kell a környezetre gyakorolt negatív hatásra is – figyelmeztetett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Szerinte tulajdonképpen a szennyezés úgynevezett externalizálásáról van szó, azaz könnyítünk a városi környezet légszennyezettségén, miközben a kipufogógázokkal a természetet károsítjuk.
– Egyre többen leszünk Kolozsváron, sok a gépkocsi, ellehetetlenült a közúti forgalom. De a Kolozsvár körüli természeti környezet tönkretételével kapcsolatos tendencia az, ami valóban aggasztó. Mit mondunk majd a gyermekeinknek, hová lett az oxigént biztosító erdő? – vetette fel a kérdést az ökológus az észszerűtlen környezetrombolásra gondolva.
A szakember szerint mindenképpen minimalizálni kell a körgyűrű természeti hatásait. – Ökológiai folyósokra lenne szükség, ugyanis a klímaváltozás miatt a nagyragadozók élettere megváltozik. A Bükk erdőben láttak medvéket és farkasokat is. Ha mindez például Svédországban történne… – hagyta befejezetlenül a mondatot a BBTE oktatója.
Dohotaru: mintegy 40 hektár erdőt kivágnak
Adrian Dohotaru környezetvédelmi aktivista, az SOS (Societate Organizată Sustenabil – Fenntarthatóan Szerveződő Társadalom) nevű civil szervezet vezetője úgy tudja, a befektetés során mintegy 40 hektár erdőt vágnak ki Kolozsvár környékén. – Vezetett sétákat szerveztünk a tervezőkkel, a környék lakóival, és azt javasoltuk, alagúttal oldják meg a közlekedést. Természetesen, ez sokkal többe kerül, mint a felszíni munkálatok, így lemondtak róla. Amíg a kivágottak helyett ígért fák megnőnek, és oxigént termelnek, addig megfulladunk a szmog miatt – jelentette ki a környezetvédő.
(Borítókép: A képen látható méretű erdőirtás várható a metropolisz-körgyűrű esetében is / Fotó: Asociatia Pro Infrastructura)
