Térey János: „A libidómat nem hergeli a politika”

7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Térey János: „A libidómat nem hergeli a politika”
Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere beszélgetett a pénteki közönségtalálkozón Térey János író, költő, műfordítóval. A találkozón szó esett politikáról, közéleti szereplésről, de arról is, hogy mi volt az első olvasmányélménye. Ez utóbbival kapcsolatosan Térey elmondta, hogy ez a Szinnai Tivadar által fordított Karl May regényhez, a Winnetouhoz köthető. Mint kiderült, a műfordító, a marxista cenzúra miatt „kimetszette” Karl May szövegéből a német nacionalista, illetve a vallásos tartalmú tényeket.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy Térey azon emberek közé tartozik, „akiknek a libidóját nem hergeli különösképpen a politika, a közéleti szereplés pedig végképp nem”, hiába „címkézték már fel” szélsőjobbos vagy szélsőbalos közéleti költőnek. Természetesen vannak olyan események, amelyek véleménynyilvánításra késztetik, de szerinte a költészetnek nincs hatása a politikára: „A reflexiókat valamilyen műfajban össze kell foglalni, drámában vagy regényben, a költészet ebben elvérzik”. Prieger Zsolt úgy vélte, Térey távolságot tart az aktualitástól, a „flamand–vallon háborúban egy igazi belga”.

Drámaíró tevékenységéről Térey elmondta, először a karaktereket építi fel, hisz ameddig nincs szereplő, nincs semmi más. Szereplőit általában négy-öt létező személyből gyúrja össze, majd addig formázza, míg már ismerősként tekint rájuk. Alkotásai színrevitelében nem vesz részt, hiszen, mint mondta, ő író, nem dramaturg vagy rendező. „Írok valamit, ami javaslattétel a színház felé, az aztán azt csinál vele, amit akar, jó, ha egyáltalán akar valamit” – fűzte hozzá.

A Kazamaták című műve a témaválasztás miatt „kiverte a biztosítékot”, ennek kapcsán a szerző elmondta, egyesek úgy ítélik meg, bizonyos témákkal óvatosan kell bánni, így azonban az irodalom megbúvó, biztonsági szerepet játszik. Ő viszont azt szeretné, ha katarzis, tisztánlátás lenne színpadon, papíron egyaránt, ezért harcol.

Térey János szerint a kortárs slam poetry nem költészet, értékéről lehet vitatkozni, de mindenképpen irodalomközeli tevékenység. Szerinte a slam a költészet küszöbe, úgy ítéli meg, hogy leírva nem igazán működnek, viszont előadva mozgosító erejük van.

A beszélgetés végén Térey elmondta, fiatalkori verseit azért írta újra, mert nem voltak tökéletesek. Az üzeneteken nem változtatott, csak technikailag segítette alkotásait, hogy az üzenet úgy jöjjön át, ahogy szeretné.

(Borítókép: Térey Jánossal péntek délután találkozhattak az érdeklődők. Fotó: Bethlendi Tamás)

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Váratlan, ám korántsem véletlen, hogy a nyugati életvitel és értékrend felé tájolás éppen keletről érkező impulzusra történt – véli Lucian Boia történész, akinek immár a nyolcadik kötetét publikálta a Koinónia Kiadó. A románok és Európa című kötet ihletett fordítója Vallasek Júlia, aki másodízben magyarítja a mítoszokat és berögzöttségeket rendre megkérdőjelező történészprofesszort – vele szerveztek beszélgetést a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
KultSzínTér