Még közel száz híres személy nyughelye szorul védelemre a Házsongárdban
„Több nagyvárosban, így Nagyváradon, vagy Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben is fel akarnak számolni egy-egy régi sírhelyet, mert nincs hely az újaknak. Erre két megoldást javasoltunk: törvénnyel védjük meg a régi sírhelyeket, és az új temetők létesítéséhez módosítjuk a kisajátítási törvényt” – írta az RMDSZ közleménye Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét idézve a Szövetség azon törvénymódosító kezdeményezése kapcsán, amelyről a napokban döntött a parlament felsőháza. „Az örök pihenőhelyeket tisztelni kell, a múltat tisztelni kell. Az új sírhelyek létesítése viszont egy olyan gond, amelyre megoldást kell találni. Erre írtunk egy törvénymódosító javaslatot, amelyet elfogadott a szenátus” – tette hozzá Cseke Attila.
– A szenátus plénuma arról az RMDSZ-es javaslatról döntött, amely a kisajátítási törvényt egészíti ki, és amely megengedi a hatóságoknak, hogy új temető létesítése céljából is területeket sajátítsanak ki – magyarázta lapunk megkeresésére Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő, a tervezet kezdeményezője. – Két törvénytervezetről van szó, amelyet az RMDSZ egy csomagként kezel. A nagyvárosokban a híres temetőkre nehezedő nagy nyomás meghaladja az elviselhetőség határát. Ezért az önkormányzatok kénytelenek új temetőket nyitni. A temetőként használt terület bővítése vagy nem lehetséges, vagy nagyon drága. A kisajátítási törvény eddig nem adott lehetőséget terület-kisajátításra temető létrehozása céljából. Ki lehet sajátítani útépítés, gázvezeték-elhelyezés stb. miatt, de köztemető létrehozására nem. A mi törvénytervezetünk által az önkormányzatok kisajátítás által tehetnének szert olyan területre, ahol új köztemetőt hozhatnak létre.
– A másik törvénytervezet a meglévő temetőknek nyújtana védelmet, és több, felmerült problémára adna egyfajta megoldást. Vannak olyan személyiségek, akiknek a síremléke nem műemlék, de az a személyiség, aki oda el van temetve, a helyi vagy az országos közösség számára fontos volt. Ezért úgy gondoljuk, hogy védeni kell a sírját. Erre ma egyetlen módszer van: ha az illető sírhelyet műemléknek nyilvánítják. Mi lehetőséget adnánk arra, hogy az ilyen fontos személyiségek sírhelyét, függetlenül attól, hogy műemlék-e vagy sem, mégis védetté nyilvánítsák. A másik javaslatunk az, hogy a híres temetőkben a meglévő sírhelykere az újratemetkezés csak úgy történhessen meg, hogy megmaradjon a régi siremlék felirata. Tehát az abba a sírba temetkezők a sír másik végébe vagy az oldalára helyezhetnék fel a saját sírkövüket. Illetve, ha új építményt készítenének, akkor meg kellene tartani a régi sírkövet is, megjelölve, hogy ott valaki nyugodott. Ezzel a híres temetőket és a fontos személyiségek sírhelyét is védenénk. Az önkormányzat, a civil szervezetek, az egyházak, egyáltalán a helyi közösség szereplői döntenének arról, hogy kit nyilvánítanak személyiségnek. Hogy a híres személynek nem műemléksírjai fenntarthatóvá váljanak, létre kell hozni egy alapot, ahova átutalják a sírhelybérlő által bérleti díj gyanánt befizetett összeg 1%-át, és ebből a temető karban tudná tartani a védett sírhelyeket. Így gondoskodunk arról, hogy a személyiségek sírjai védetté és gondozottá váljanak – összegzett lapunknak Szabó Ödön.
Az RMDSZ-es képviselőtől megtudtuk: mindkét törvénytervezetet június végén iktatták. A képviselő lát esélyt arra, hogy október folyamán szakbizottsági döntés szülessen, és parlamenti szavazás történjen e két törvénytervezet kapcsán.
– A Házsongárd Alapítvány üdvözli az RMDSZ fenti két törvénytervezetét. A kolozsvári Házsongárdi temetőben még közel száz híres ember sírjáról van tudomásunk, amely nem műemlék, és amely megérdemli a védelmet. Az RMDSZ segítségével eddig 396 házsongárdi sírt nyilvánítottak védetté, és további négyszáz sír védelmét kértük az országos műemlékvédő-bizottságtól. Ha az RMDSZ segítségével sikerült védetté nyilvánítani 396 sírt, akkor most is számítunk az RMDSZ segítségére – nyilatkozta a Szabadságnak Gergely Erzsébet, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány igazgatója.
