Javaslat: kártérítés járna multimodális közlekedés esetén is
Az Európai Bizottság (EB) több javaslatot fogadott el a repülővel, vonattal, hajóval vagy autóbusszal utazók jogainak megerősítésére. Az új szabály-tervezetek az eddigi tanulságokra és tapasztalatokra épülnek, beleértve a COVID-19 világjárvány okozta válság és a Thomas Cook utazási csoport 2019-es csődjének közelmúltbeli esetét, amelyek jelentős hatással voltak mind az utazókra, mind a szállítási piacra.
Az EB különösen a közvetítőn keresztül lefoglalt repülőjegyek vagy multimodális utazások esetén a visszatérítésre vonatkozó szabályokat szeretné pontosítani, hogy például járattörlések esetén az utasok nagyobb védelmemben részesüljenek.
A szabályozás-tervezet olyan szempontból is megkönnyíti az utazást, hogy kötelezik a szolgáltatókat, miszerint az utasok közvetlen támogatáshoz és jobb, valós idejű információkhoz jussanak, például a késésekről és a járattörlésekről. Különös figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utasok igényeire a közlekedési módok közötti váltás kezelése és megkönnyítése, valamint szükség esetén a minőségi segítségnyújtás javítása érdekében.
Lányegében a fogyasztók (ebben az esetben az utasok) jogainak a megerősítéséről van szó.
A légi szállítással, vonaton, hajón vagy autóbusszal utazók az uniós jogoknak illetve szabályoknak köszönhetően már most is világszerte elismert védelmet élveznek, például az útvonal-változtatáshoz, visszatérítéshez, kártérítéshez és/vagy segítségnyújtáshoz való jogot (a körülményektől függően), ha az utazásuk megszakad. A jelenlegi szabályok azonban továbbra is tartalmaznak néhány kiskaput, a végrehajtásban és a jogérvényesítésben tapasztalt hiányosságok pedig megakadályozzák, hogy az utasok teljes mértékben kihasználják ezeket a jogokat.
Az EB szerint az utasjogokra vonatkozó rendeletek javasolt felülvizsgálata ezeket a problémákat a végrehajtási mechanizmusok megerősítésével és a közvetítőn keresztül repülőjegyet foglaló légi utasokra vonatkozó szabályok bevezetésével kezeli, beleértve a visszatérítésre vonatkozó szabályokat is. A multimodális utazással összefüggésben az utasok jogairól szóló javaslat első alkalommal új szabályokat is megállapít a különböző típusú közlekedési eszközöket – például buszokat, vonatokat és repülőgépeket – egyazon utazás során használó utasok védelme érdekében. Az utasok jobb tájékoztatási jogokat élveznek majd ezen utazások előtt és alatt, beleértve a különböző közlekedési szolgáltatások közötti minimális csatlakozási időt.
Mi több, ha multimodális utazást vásároltak egy szállítási szerződés keretében, jogosultak lesznek a fuvarozó segítségére a csatlakozás elmulasztása esetén. Különös figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott utasok igényeire. A csökkent mozgásképességű személyeket, akik utazásuk során egyik közlekedési módról a másikra váltanak, a fuvarozók és a terminálüzemeltetők az átszállási pontokon segítik, ha egyetlen szállítási szerződés keretében utaznak, vagy ha multimodális személyszállítási csomópontokon keresztül utaznak. Ha egy légitársaság azt kéri, hogy a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utas egy kísérő személy kíséretében utazzon, mert az utasnak segítségre van szüksége a repülésbiztonsági követelmények teljesítéséhez (például a biztonsági öv becsatolásához), a légitársaság köteles a kísérő személyt ingyenesen szállítani, és amennyiben lehetséges, a kísérő személyt az általa segített utas mellé ültetni. Ez a jog már létezik vonaton, hajón vagy autóbuszon való utazás esetén.
A javaslat révén a 2015-ben elfogadott irányelv felülvizsgálatával a jövőben hatékonyabbá válik a szervezett utazási csomagokat választó utasok védelme, különösen válsághelyzetekben – a COVID-19 világjárvány tanulságait levonva. A javasolt változtatások erősebb és egyértelműbb jogokat biztosítanak az utazóknak, és tisztázzák a kötelezettségeket és a felelősséget.
Mi történik a visszatérítések esetében?
A visszatérítések tekintetében a szolgáltatók, a csomagszervezők és az utazók láncolata áll fenn. Az utazók továbbra is jogosultak lesznek a 14 napon belüli visszatérítésre. Ezt megkönnyíti, hogy a csomagszervezők, amelyek többsége kis- és középvállalkozás (kkv), 7 napon belül jogosultak lesznek a szolgáltatók által nyújtott visszatérítésre. Az a tény, hogy egy héten belül megkapják a visszatérítést, lehetővé teszi számukra, hogy összesen két héten belül visszafizessék a vásárlóiknak a pénzt.
Az utazók előlegfizetése a csomagok esetében nem haladhatja meg a csomag árának 25%-át, kivéve, ha a szervezőknek olyan költségekkel kell szembenézniük, amelyek magasabb előleget indokolnak, például azért, mert a repülőjegy teljes árát előre ki kell fizetniük a légitársaságnak. A szervezők nem kérhetik a teljes összeg kifizetését az utazási csomag kezdete előtt 28 nappal korábban.
Azok az utasok, akiknek utalványt ajánlanak fel, egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, hogy visszatérítést igényelhetnek, és az utalvány jellemzőiről is tájékoztatják őket, mielőtt elfogadják azt. Ezek az utalványok automatikusan beváltásra kerülnek, ha érvényességi idejük lejárta előtt nem használják fel őket. Ezen kívül, az utalványokra és a beváltási jogokra fizetésképtelenségi védelem vonatkozik.
Az új szabályok szerint az utazók egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, hogy az utazási szolgáltatások kombinációja milyen mértékben minősül csomagnak, ki a felelős a problémák esetén, valamint a csomagot vásárló utazók jogairól is felvilágosítják.
Megerősítik a multimodális utazási csomagot vásárlók jogait
Az EB javaslata szerint a multimodalitás vagyis a közlekedési módok kombinációja csökkentheti a közlekedésből származó összkibocsátást azáltal, hogy lehetővé teszi az utazók számára a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb közlekedési mód kiválasztását.
Az EU-szintű multimodális utazási információs szolgáltatásról (Multi-Modal Travel Information Services - MMTIS) szóló felhatalmazáson alapuló rendelet felülvizsgálata megkönnyíti az utasok számára, hogy az utazási információs szolgáltatások révén valós idejű információkat találjanak a különböző közlekedési módokról, és utazás közben valós idejű frissítésekhez férjenek hozzá, például a késésekről és a járattörlésekről. Új típusú információk is rendelkezésre állnak majd, például arról, hogy lehet-e kerékpárt szállítani a vonaton, valamint a hozzáférhetőségről, beleértve a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű utasokat is.
Ugyanakkor az európai adatstratégiával összhangban és a Digitális Európa program támogatásával a szintén elfogadott európai mobilitási adattér (European Mobility Data Space - EMDS) kezdeményezés megkönnyíti a meglévő és jövőbeli közlekedési és mobilitási adatforrásokból származó adatokhoz való hozzáférést, azok összegyűjtését és megosztását. A rendszer lehetővé teszi ugyanakkor a valós idejű adathozzáférést és -megosztást, megadva az utazóközönségnek azt a lehetőséget, hogy naprakészen tájékozódjon a közlekedési és forgalmi viszonyokról, és ezáltal jobban megtervezhesse utazásait. Lehetővé teszi továbbá az állami és magánszereplők számára, hogy innovatív közlekedési szolgáltatásokat és adatvezérelt közlekedéspolitikai döntéshozatalt fejlesszenek ki – olvasható az EB honlapján.
Ezen kívül, az EU fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája az Európai Bizottság tulajdonképpeni útiterve a zöld és digitális átállás megvalósításához. Szakemberek szerint a kettő kéz a kézben jár, mivel a digitalizáció növeli a hatékonyságot és a rugalmasságot, ami csökkenti a közlekedési kibocsátást. A stratégia meghatározza, hogyan érhető el a közlekedési kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig, és olyan kulcsfontosságú mérföldköveket határoz meg, mint például a nagyszabású automatizált mobilitás megvalósítása 2030-ig.
A statisztikák szerint az EU-ban évente mintegy 13 milliárd légi, vasúti, autóbuszos, buszos vagy kompjáraton utazó utas élvezi az uniós utasjogokat, és még ennél is sokkal többen veszik igénybe a helyi közlekedést. Ez a szám 2030-ra várhatóan eléri a 15 milliárdot, 2050-re pedig a 20 milliárdot.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
